Mindene volt a családja, a színes baráti társasága és a tevékeny élete. A Kicsi Huszár gyerekként sokat nélkülözött, és fiatal színészként is filléres gondokkal küszködött, így pályája során mindent megtett azért, hogy feleségének és gyerekeinek a lehető legszínvonalasabb életet biztosítsa. Hiába kérlelték sokan, hogy lassítson, nem tette, ami az életébe került.
Két végén égette a gyertyát
Negyvenes évei végén járt, amikor egy interjúban azt mondta: nem lesz hosszú élete. „Reálisan gondolkodom, tudom, hogy csak pár évem van, nem több. 48 éves elmúltam, fizikailag nem bírom már az őrült tempót. Korábban, ha három napig mulattam egyfolytában, másnap reggel akkor is el tudtam menni dolgozni, semmi bajom nem volt. Ma egy nap szórakozást három napig kell kipihennem, hogy rendbe hozzam magam. Valamit ki kell találnom a jövőre nézve, hiszen nem keresek annyit, mint Al Pacino vagy Robert De Niro, tehát sok tartalékom nincs.” Azonban Imre ezek után is fáradhatatlanul játszott és haknizott. A legapróbb falvakba is elment fellépni, mert élvezte a közönség szeretetét, és szüksége volt a pénzre. Adott mindenkinek, aki csak a közelében volt – sokszor erején felül is. Egyetlen szabadnapra sem állt meg, ami egy idő után legyengítette testét, lelkét.
52 évesen egyik csapás érte a másik után: bokáját törte, majd idegkimerüléssel kórházba került, és súlyos depresszió gyötörte. Egy időre a nyilvánosság elől is eltűnt. Felépülése után erről az időszakról így beszélt a Meglepetésnek: „Nem tudom, ezt az óriási pofont miért kaptam, mert egész életemben igyekeztem jó lenni, senkit nem bántani. Hogy miért roppantam össze, arra csak egy magyarázatot találok. Mi, színészek, más tésztából vagyunk gyúrva, mint a hétköznapi emberek. Sokkal érzékenyebben reagálunk dolgokra, az örökös túlhajszoltság és a megfelelési kényszer felemészti az összes idegszálunkat. Egyszer minden cérna elszakad. Utólag nézve, csoda, hogy eddig bírtam.”
Humorával hódított
Imádta a második feleségét, Ildikót. Annak idején közös barátjuk, Szulák Andrea házibuliján ismerkedtek meg. A színész humora és kedvessége meghódította az asszony szívét, akit Imre korábbi házasságából született két gyereke, Lili és Marci is nagyon megszeretett. Ildikóval közös gyerekük csak azért nem született, mert a színész már benne járt a korban és úgy érezte, belebetegedne, ha azt a picit nem tudná olyan színvonalon felnevelni, mint a másik kettőt. Ildikó a depressziója idején is odaadóan támogatta Imrét. Nem hagyta, hogy démonjai legyűrjék őt.
„Magam előtt is be kellett ismernem, hogy a feleségem nélkül semmire nem mennék, mivel még egy olyan alapvető dolgot, mint egy sms-küldés, sem tudok önállóan megoldani. Ilyen kétbalkezes antitalentumként pedig hogyan is lennék képes egymagam kimászni a gödörből?” – fejtegette egykor Imre, aki úgy érezte, a színészeten kívül semmi máshoz nem ért.
A Kicsi Huszár a nevettetés nagymestere volt. A közönség mellett kollégái is szerették, gyakran hatalmas házibulik voltak nála. Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Havas Henrik, Verebes István tartoztak a barátai közé. Egyik legjobb barátjának, Koós Jánosnak is Fülén volt nyaralója. Néhány esztendővel ezelőtt, amikor a táncdalénekessel arra jártunk, meg kellett állnunk Bajor Imre hajdani háza előtt, hogy megsirassuk barátját, majd együtt betértünk a helyi kocsmába, ahol a színész emlékére ittunk egy-egy nagy korsó sört.
Mélyről indult és magasra jutott
Mindig őszintén beszélt az alkohollal kapcsolatos gondjairól is. „A régi nagy színészkollégák is állandóan ittak, csak letagadták. Tulajdonképpen mindenki ivott. Soha nem felejtem el, amikor hosszú évekkel ezelőtt az akkori Népszínházban megkérdezte tőlem valaki, hogy engem mi érdekel a leginkább a színházból. Azt választoltam: a büfé és a pénztár. Én voltam az első Magyarországon, aki ezt be merte vállalni! Kaptam is érte egy fegyelmit” – mesélte a színész a Mélyinterjúk kötetben Sándor Andrásnak. Mindig őszinte volt, ami a szívén, az a száján, nem foglalkozott mások véleményével. Azokkal vette körül magát, akiket szeretett, és nekik a végtelenségig mindent megadott. Mélyről indult és magasra jutott. Nem álszerénykedett, büszke volt a medencés házára és a fülei nyaralójára, ahogyan Ildikóval való szeretetteljes kapcsolatára is. Amikor azonban úgy tűnt, hogy sikerült lassítania az életmódján, beütött a krach: 2014 elején agydaganatot diagnosztizáltak nála. Az orvosok nem kerteltek: szinte semmi esélye nem volt a túlélésre. Hiába utazott el a gyógyulás érdekében Kínába egy különleges kezelésre, már nem kaphatta meg. Augusztus 6-án, csupán 57 évesen hunyt el. Szerettei és a szakma szívében is örök, betölthetetlen űrt hagyva maga után.
Fotók: MTI/Földi Imre, Gálos Mihály Samu, Burghardt Ferenc, Császár Claudia
