„Ugyan már kislányként feltűntem egy-két filmben, de összességében civil életem volt. Amikor például feljöttek hozzánk a színészek, én szervíroztam nekik a kávét, amíg anyukámmal beszélgettek. Az autogramokat is gyűjtöttem, a mai napig őrzöm azt a bőrkötéses füzetet, amiben Bessenyei Ferenc, Márkus László, Voith Ági, Bodrogi Gyula és az Illés együttes aláírása van” – meséli nevetve.
Tudja, hogy nem színésznőalkat
Hosszú pályafutása során számos színdarabban és televíziós szerepben láthattuk. Jelenleg A mi kis falunk és a Mellékhatás sorozatban játszik. „Nincs hiányérzetem. Színház, televízió, szinkron, minden megadatott. Tulajdonképpen még több is, mint amire valójában számíthattam, mert ha őszinte akarok lenni, nem vagyok színészalkat. Amikor édesanyám megtudta, hogy színésznő akarok lenni, azt mondta, ez a szakma nem nekem való, alkalmatlan vagyok rá. Abból indult ki, hogy ő ismerte a zárkózott személyiségemet. Sosem voltam a társaság középpontja, nem jártam partikra, nem tudom menedzselni és eladni magam. Kettősség van bennem: a munkámban maximalista vagyok, de nem fűt a mérhetetlen szereplési vágy. Van egy visszahúzódó, civil énem, ami nem feltétlenül jó, ha az ember művészi pályára megy, mert ott nyüzsögni kell, és megmutatni magad.”
