A 74 éves Vágó István váratlanul ment el azon az április 29-i éjszakán, de úgy hunyt el, ahogy mindig szerette volna. Gyorsan, néhány perc alatt. A halála előtt a Facebook-oldalára még kiposztolta egy írását, majd nem sokkal később összeesett az otthonában. Mint kiderült, a hasi aorta robbant szét. A helyszínre érkező mentősök sem tudtak már rajta segíteni. A sors furcsa fintora, hogy István már húsz évvel korábban is arra készült, hogy fájdalommentes legyen számára az elmúlás.
„Volt egy orvos barátja, akivel megbeszélte, ha netán magatehetetlenné válna, vagy valamilyen okból nem maradna épelméjű, akkor átsegíti őt a túlvilágra. Ezt a kettőjük közötti megállapodást évről évre megerősítették. István ugyanis rettegett attól, hogy ápolásra szoruljon és kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön” – árulta el nekünk egy bennfentes.
Zsörtölődőnek tartotta magát
A tévés rendkívül sikeres volt. Mindent megkapott a sorstól: intelligenciát, tudást, népszerűséget, pénzt, szerető feleséget és harmonikus családi életet. Ez utóbbi talán nem is az ő érdeme volt.
„Aláírom, nagyon nehéz velem élni, mert egy zsörtölődő, szurkapiszka ember vagyok. A hosszú házasságom a feleségem toleranciájának köszönhető, mivel elfogadott engem” – nyilatkozta anno Vágó István a Meglepetésnek. A házaspár 44 évet töltött együtt, és ez jobbára Judit türelmén és szervezőkészségén múlott. A kvízmester a hétköznapi dolgokban ugyanis nem volt jelen. Naphosszat üldögélt a számítógépe előtt az internetet böngészve, vagy távirányítóval a kezében a különböző tévécsatornákat nézte. Ha csak rajta múlik, emberi kapcsolatai nemigen lettek volna, mert annyira jól érezte magát a saját világában.
„István nem úgy élt, mint a sztárok többsége. Tisztában volt a képességeivel, de nem tulajdonított túlzott jelentőséget a hírnévnek. Egyszerű ember volt, már-már igénytelen. A flancos és drága dolgokat kifejezetten kerülte” – mondja egy ismerőse.
A baráti kört Judit tartotta össze, és ő volt az, aki szellemi társa volt Istvánnak. Kettőjük közül az asszony vezényelte le a mindennapokat, ő volt a gyakorlatiasabb a tudós típusú férje mellett.
A hálószobáját az unokája kapta meg
A barátok István halála után is Vágó Judit mellett maradtak, és biztosították őt a támogatásukról, nem hagyták cserben. Kiállításokra, színházi előadásokra vitték, és gyakran találkoztak. Judit az elmúlt hetekben nagy fába vágta a fejszéjét: felújíttatta a budai lakásukat, amiben a férjével harminc évig éltek. Eleinte úgy volt, hogy eladja, és új helyre költözik, de aztán rájött, hogy olyan sok szép emlék köti oda, hogy inkább maradt. István egykori hálószobájából a majdnem hétéves unokának, Borisznak csinált gyerekszobát, a tévés dolgozószobájából pedig emlékszoba lesz, ahová a műsorvezető relikviái, díjai és egyéb személyes tárgyai kerülnek.
Vágót a 70-es évek közepén Vitray Tamás hívta a Magyar Televízió szórakoztató osztályához, miután feltűnt a Riporter kerestetik című műsorban. Ettől kezdve országosan ismert lett. A Van benne valami és a Legyen Ön is milliomos! vetélkedőknek köszönhetően pedig hosszú éveken át őt szavazták meg a leghitelesebb televíziósnak, de a politikai szerepvállalásával egyidejűleg megosztóvá vált. István szeretett politizálni, és őszintén hitt abban, hogy Magyarország jobbat érdemel. Az sem érdekelte, hogy politikusként már nem mindenki kedvelte őt. Azt mondta: azok, akik lemorzsolódtak mellőle, számára sem fontosak. A DK elnökségi tagjaként támogatta a pártot, szívesen vett részt a különböző rendezvényeiken.
A régi ruháihoz ragaszkodott
De milyen volt Vágó István magánemberként? Egybehangzó vélemények szerint, bár megtehette volna, hogy nagy lábon éljen, csínján bánt a pénzzel, talán bizonyos dolgokban egy kicsit fukarnak is nevezhető. Például, amikor a felesége húsz év után lecserélte a függönyöket, megjegyezte, hogy miért volt erre szükség, hiszen a régi is megteszi. István a ruháitól sem szívesen vált meg, tíz évig is képes volt a szeretett dolgait hordani, leginkább a sokzsebes mellényét. Ám amikor új autó vásárlására került sor, akkor a legjobbat vette meg a feleségének. A választható plusz felszerelésekre (légkondi, ülésmelegítő, rádió és CD-lejátszó) is szívesen áldozott. Utazni is nagyon szeretett, bejárta a világot. Idegenvezetői képesítése is volt, bár ezt a szakmáját sosem gyakorolta. A láblógatós, tengerparti vakációkat nem neki találták ki, az aktív utazásokat kedvelte. Legalább nyolc nyelven beszélt, és még a nyugdíjas éveiben is képezte magát: kínaiul tanult, nyelvtanár járt hozzá.
Szerette a családját, de nem lehetett igazi nagypapa típus, mert Borisz akkoriban túl kicsi volt ahhoz, hogy erősen kötődjön hozzá. Ráadásul nem is laktak együtt. Ma már más lenne a helyzet. Biztos tetszene Istvánnak, hogy az unokája három nyelven: magyarul, oroszul és angolul beszél.
Vágó Istvánnak temetése nem volt, de egy megbízható forrásból tudjuk, hogy hazavitték az urnát, és a tévés szüleinek hamvai mellé helyezték, így tehát a saját otthonában lelt végső nyugalomra. Judit egy zártkörű búcsúztatót tartott, a barátok ott rótták le a kegyeletüket. Nekünk, nézőknek pedig az interneten fellelhető műsorai maradtak meg, és az emléke. A tévésé, aki kvíz műfaj legsikeresebb hazai alakja volt.
Fotó: Rozmanitz Gábor, Csibi Szilvia, Nagy Botond, Toroczkay Csaba, Archív, Fortepan/Urbán Tamás
