Már több mint két évtizede nincs köztünk, mégis úgy tűnik, mintha velünk lenne, mivel a slágerei örökzöldek.
„Édesanyám töretlen népszerűségének nagyon örülök. Bárcsak tudná, hogy még mindig milyen sokan szeretik, és a dalai rendszeresen szerepelnek a különböző tehetségkutató tévéműsorokban! Személy szerint nekem nincs tőle kedvenc slágerem, mivel nagyon sok dal keletkezésénél jelen voltam, és a munkafázis közben kikérte a véleményemet. Kíváncsi volt az őszinte kritikámra, és amikor úgy érezte, igazam van, hallgatott a tanácsomra” – meséli Krisztián, aki sohasem szeretett sütkérezni édesanyja hírnevében.
A 49 éves családapa civil életet él, ritkán ad interjút, ugyanakkor tudja, hogy Cserháti Zsuzsa egyetlen örököseként néha illik megszólalnia.
Sokszor napról napra éltek, amikor mellőzték
„Nem vágytam színpadra, bár édesanyám mindig azt mondogatta, hogy abszolút hallásom van. Én humán beállítottságú vagyok. Bölcsész diplomával rendelkezem, történelem szakon végeztem, de a tanári fizetésből lehetetlenség egy családot eltartani, ezért jelenleg egy kínai–magyar vegyesvállalat pénzügyi osztályán dolgozom. Egyébként muzeológus is vagyok, nagyon szívesen dolgoznék múzeumban, de sajnos ott is alacsonyak az állami fizetések.”
Krisztiánnak személyes élménye van a nélkülözésről. Édesanyja sokáig mellőzött énekesnő volt, és nem kapott a tehetségéhez méltó lehetőséget.
„A szüleim négyéves koromban váltak el, és én 14 éves koromig édesapámmal laktam. Akkoriban csak vasárnaponként találkoztam anyukámmal. Később átköltöztem hozzá, és beleláttam a küzdelmes életébe. Egyedülálló nőként nagyon nehéz az énekesnői pálya, mert kiszolgáltatott az ember, és a 70-es, 80-as években ez hatványozottan igaz volt.
A hanglemezgyártó vállalat monopolhelyzetben volt, és egy-két ember döntött a művészek sorsáról. Ha pedig nem tetszettél nekik, akkor szakmai féltékenységből ellehetetlenítették a karrieredet. Anyukámmal is ez történt. Nem okolok senkit, de ezek tények. Édesanyámat a közönség szerette, de az akkori könnyűzenei vezetők nem. Sokszor szinte napról napra éltünk, mert a kevés fellépésből alig volt bevétele.”
Kijelenthetjük, hogy Cserháti Zsuzsával méltatlanul bánt el a sors. „Ez igaz, de szerintem nem csak anyukám karrierjére érvényes ez a megállapítás, mert elég sok embernek az élete kettétört valami miatt, csak róluk kevésbé tudunk, mert hétköznapi emberek. Édesanyám egyébként a lelke mélyén mindig egyszerű, közvetlen ember volt, nem művésznő. Talán ez abból is adódott, hogy az énekesnői pályája előtt a Divatcsarnokban dolgozott az óra-ékszer-, később pedig az illatszerosztályon.
Szerette az eladói munkáját, barátságos volt a vevőkkel, és könnyen szót értett velük.”
Zsuzsa a férjét, Szirtes Károlyt is a civil életből választotta.
„A szüleim 1970-ben házasodtak össze, anyukám első nagy táncdalfesztiválos sikere előtt. Édesapám műszerész volt, hétköznapi fizetéssel és hétköznapi álmokkal. Sajnos már ő sem el, 1989-ben elhunyt.”
1975-ben
Hosszú csend után ismét felfedezték
Az aranytorkú énekesnő Horváth Charlie-nak köszönhette a visszatérését, de ez már a 90-es évek közepén történt, tehát a siker egy kicsit későn jött, Zsuzsa lelkét és önbecsülését addigra már alaposan megtaposta az élet. Másodvirágzása 48 éves korában kezdődött.
„A hosszú csend után anyukámat váratlanul érte, hogy újra a figyelem középpontjába került, ismét lemezei készültek, és a slágerlistákon is szerepelt. A sikertől nem részegült meg, mert maximalista volt, és kegyetlenül kritikus önmagával szemben. Hitt a hangjában, de nem szerette az addigra jelentősen megváltozott alakját, a túlsúlyát. Színpadra lépés előtt mindig lámpaláz gyötörte.
A legjobbat akarta adni magából, és sosem volt igazán elégedett a teljesítményével, pedig a mai napig őt tartják a legjobb hangú magyar énekesnőnek. Szerintem nem hitte el, hogy istenáldotta tehetsége van.”
Zsuzsa még hét évet tölthetett reflektorfényben. A hangjával elvarázsolta a közönséget, de ekkor már sokat betegeskedett. Pajzsmirigyprobléma, pánikroham és depresszió is kínozta. Amikor nem dolgozott, sok időt töltött a lakása négy fala között, nem szívesen ment ki az utcára.
A közönség nem felejtette el
Krisztián gyerekei sosem találkoztak a híres nagymamájukkal, hiszen Cserháti Zsuzsa mindössze 55 évesen, 2003 nyarán váratlanul, természetes halállal halt meg. Nyelőcsővéna-beszakadás következtében percek alatt elvérzett. Luca és Dani évekkel később születtek.
„A lányom 16, a fiam 14 éves. A gyerekeimnek meséltem a nagymamájukról, és néha a YouTube-on utánanéznek az archív felvételeinek, a tévés szerepléseinek, de ha őszinte akarok lenni, nem az teszi ki a mindennapjainkat, hogy Cserháti Zsuzsa-dalokat hallgatunk itthon. Egyetlen tárgyat őrzök anyukámtól, egy aranylemezét az íróasztalom feletti polcon” – mondja Krisztián, aki Zsuzsa szellemi hagyatékának örököse.
„Némi jogdíjat minden évben hoz a postás, de ez nem számottevő összeg, milliomos nem leszek – árulja el nevetve. – Számomra nagyobb boldogság, hogy az édesanyámat az emberek nem felejtették el, a kőbányai önkormányzat pedig az egykori lakhelyén emléktáblát helyezett el a társasház falára. Szép gesztus, hogy anyukám emlékét életben tartják.”
fotó: Steindl Gabriella, tóth Beáta, Schumy Csaba, Fortepan/Mhsz, Fortepan/Erky-Nagy Tibor
