Címlapsztori Sztár

11 éve ment el a nagy mesemondó: Szabó Gyula gyerekkorától a mennyországba vágyott

Hangja megnyugtatta, simogatta és dédelgette a gyerekeket. Bársonyos, mély orgánuma adta meg az utánozhatatlan hangulatát a Magyar népmeséknek is.
a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Nem az én színpadom... című műsor (fővárosi színházak vetélkedése III. forduló) felvétele. Szabó Gyula színművész.

Nyolc testvére volt

Mélyről jöttek a szavai… Magával hozta ugyanis az Alföld nyugalmát, bölcsességét, ahol megszületett 1930-ban a kunszentmártoni parasztcsalád kilencedik gyermekeként. Mint a mesében. Az ízes beszéd, a tartás és a végtelen türelem az izgágán tekergő Hármas-Körös partján ivódott bele, ahol kisgyerekként az édesanyja meséit hallgatta.

Egyszer azt mondta neki, a szivárvány valójában egy híd, amely a Mennyországba vezet a Jézuskához. Ettől kezdve pedig kisgyerekként minden szivárványra megpróbált felkapaszkodni. Kergette, hajtotta, a sokszor mélabús Alföld felett pompázó tüneményt. És kezdetben csalódott volt, mert hiába üldözte a szivárványt mezítlábas kiskölyökként, mindig csak távolodott, s nem, hogy felkapaszkodni, megérinteni sem tudta…

Mélyen vallásos családban nőtt fel

Sosem tagadta, hogy mélyen vallásos, katolikus családból jött. Ami valljuk be, nem volt jó ajánlólevél az ötvenes években. Talán ezért is nem lett végül pap, bár annak készült. Hanem színész. Két barátját kísérte el a felvételire, aztán ott találta magát egy szobában, ahol azt mondták, parancsoljon, hallgatjuk! Majd megszólalt az utánozhatatlan hangján és egyből felvették. Pedig abban az évben tizenkétezren jelentkeztek a színművészeti főiskolára.

Azért a sors néhol feltűnően, máskor kevésbé, de azért útba igazítja az embert: ízes beszédét a nagypapájától örökölte, aki szintén sokat mesélt az unokáknak. És azt is csak felnőtt fejjel vallotta be, zongorázni szeretett volna gyerekként, de nem volt pénze a drága hangszerre a családnak, így éveken át hegedült. Aztán végül színész lett.

a Magyar Rádió stúdiója, David Lytton A kerék című rádiójátékának felvétele. Szabó Gyula és Garas Dezső színművészek.
A Magyar Rádió stúdiója, David Lytton A kerék című rádiójátékának felvétele. Szabó Gyula és Garas Dezső színművészek.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Naponta 80-100 szál cigarettát is elszívott

Nincs még egy olyan színész, mint Szabó Gyula volt: bárkinek adta a hangját, egyszeriben szerethető lett. Itt van például Columbo, a hóbortosnak látszó, de amúgy zseniális nyomozó. Így lett a gyerekek kedvence dr. Bubó is, és később pedig a Pumukliban is a gyerekek azért szerették annyira Éder mestert, mert ott is feltűnt a hangja. Talán az sem véletlen, hogy a második felesége, Pálma is a hangjába szeretett bele: amikor megismerkedtek, még fiatal lány volt, s szégyen, nem szégyen, nem tudta, ki az a Szabó Gyula. A Sportkórházban dolgozott, a színművész pedig kivizsgálásra ment, mert gondja lett azzal, hogy olykor naponta 80-100 szál cigarettát is elszívott.

Ez is érdekelhet: Szabó Gyula özvegye, Pálma: „Ma is mindent megbeszélek a férjemmel”

Belépett, s megszólalt. Ennyi pedig elég is volt az akkor 24 éves lánynak, hogy beleszeressen. Akkor már túl volt egy házasságon, az első felesége korán meghalt, Szabó Gyula pedig ott maradt két gyerekkel. De aztán jött Pálma, s ebből a szerelemből született meg Szabó Zsófi is, és azóta, hogy a színművész örökre elaludt, megszületett a kis Mendel, az unokája. Zsófi sokat mesél neki a nagypapáról. Ő pedig már tudja, hogy az a bácsi ott a képernyőn, az a nagypapa, aki ma már jó helyen van…

Forrás: Újságmúzeum
Fotó: Fortapan/Szalay Zoltán