Máig áll a Bajza utca 1. szám alatt egy legendás ház, amelyben olyan hírességek laktak, mint Latinovits Zoltán, Harangozó Teri, Zalatnay Sarolta és még sokan mások. A különleges Garzonház város volt a városban, egy önálló köztársaság, ahová kisgyermekes családok nem tehették be a lábukat – írta a WeLoveBudapest.
Oda nem illő otthonok
Ha ma arrafelé jár az ember, észreveheti, hogy semennyire sem illeszkedik a környezetbe a Bajza utca 1. és a Damjanich utca 24. sarkán álló, Garzonháznak nevezett nyolcemeletes épület. A házat 1965 és 1967 között építette kísérleti jelleggel, 40 százalékos állami támogatással az OTP.
Gyermektelenek lakóparadicsoma
„Az idén ősszel az OTP öröklakásépítési akciója keretében megkezdik a Gorkij fasor – Bajza utca – Damjanich utca által határolt telken egy 8 emeletes garzonház építését. A nagy tömbben 150 egy szoba, hallos és egy szoba, hall, hálófülkés lakást építenek, amelyet örökáron lehet megvásárolni. Az épület földszintjén éttermet rendeznek be, amely külső vendégek számára is nyitva lesz. A Gorkij fasor menti front előtt mintegy 30 méter széles parkot létesítenek. A garzonház építése körülbelül másfél évig tart. Az épületet Tóth István és Heyhal Éva építőművészek tervezték” – adta hírül az Esti Hírlap 1960 júniusában.
A Garzonház, amelyet az elit küszöbének is neveztek, az első garzonlakásos társasház, azaz boarding house volt itthon. A garzonházak építésének ötlete Németországból ered, ahol panziószerű lakásokkal váltották ki a szoba-konyhás, közös vécés munkás- és bérlakásokat.
A Bajza utcai 150 lakásos épület tervezésekor eldőlt, és az alapító okiratba is belefoglalták, hogy az egységesen 36 négyzetméteres lakásokba csak olyan fiatalok, egyedülállók vagy házasok költözhettek, akiknek nincs gyerekük. Mennyire más a mai családpolitikához képest, igaz?
Aki a Garzonházba költözött, annak vállalnia kellett, hogy ha idővel gyermekük született, elköltöznek. A ház gyakorlatilag úgy működött, mint ma egy úszó szállodahajó: a korban luxusingatlannak számító épületben minden fontos szolgáltatást helyben, házon belül kínált a lakóknak.
Ezeket olvastad már?
Mini város különleges lakóknak
A földszinten volt a központi társalgó, de minden emeleten volt egy tévészoba és telefonkészülék. Igaz, arról csak a ház portáját lehetett felhívni, és rendelést leadni az étteremnek, illetve taxit vagy mentőt hívni. Működött a házban zeneszoba és könyvkölcsönző is.
Főzésre aligha volt gondjuk az itt lakóknak, a földszinten ugyanis egy étterem állt, ahonnan étellifttel is fel lehetett vitetni egyenesen a lakásokba a rendelést. Az étteremhez tartozó kerthelyiségben, a ház Városligeti fasor felőli oldalán gyakran élő zene kíséretében táncolhattak a vendégek, a lakók, a környékbeliek, illetve a diplomaták, akik rendszeresen jártak ide ebédelni.
Patyolat és egy kis OTP-fiók is tartozott a Garzonházhoz, a pincében pedig mosókonyha és szárítóhelyiség állt a lakók rendelkezésére, akik takarítószolgálatot is igénybe vehettek. A tetőn cukrászda várta a vendégeket. A város felett nyugágyakkal, öltöző- és zuhanykabinnal ellátott napozóteraszon sütkérezhettek a lakók, és gyönyörködhettek a csodálatos panorámában.
Megfizethető luxus, de nem akárkinek
Latinovits és Rutkai titkait őrzik a falak: ebben a budapesti házban még gyerek sem sírhatott
Bár luxusnak hirdették, mégis viszonylag megfizethető áron lehetett a garzonokhoz hozzájutni. Akkor ugyanis 58 ezer forint befizetésével, összesen 144 ezer forintért lehetett hozzájutni egy lakáshoz. A futamidőn sem volt vacakolás: a különbözetet húsz év alatt kellett törleszteni. Nem véletlen, hogy nagyon nehéz volt itt lakást szerezni, talán ennek is köszönhető, hogy eleinte kizárólag hírességek laktak a Bajza utca 1. szám alatt.
Korda György kutyája a lakók agyára ment
A ház első lakója Ruttkai Éva volt, akkor még Gábor Miklós feleségeként. Később olyan hírességek is beköltöztek, mint a tőzsdeguru és spekuláns André Kostolany, a zeneszerző Payer András, Csűrös Karola és Horváth Ádám, Toldy Mária énekes, Szendrő József színész, Péchy Blanka, Latinovits Zoltán, Harangozó Teri, Zalatnay Sarolta és még sokan mások.
1966 és 70 között Korda György és akkori felesége, Mátray Zsuzsa is itt éltek, a lakást a rádió akkori elnöke szerezte nekik. Korda már akkor is szeretett zsugázni, rendszeresen szervezett nagy kártyapartikat a közösségi terekben. De kutyájának hangos csaholása kifejezetten irritálta a lakókat. Latinovits Zoltán sem volt a lakók kedvence, hiszen igen ellenséges volt a szomszédaival, és nem igazán szerette, ha más is beszállt mellé a liftbe.
Nyüzsgés és művészek helyett pusztulás
Az épület ugyan ma is magára vonzza a tekinteteket azzal, hogy sehogy sem illeszkedik a környezetébe. Ma már inkább a pusztulás az, ami látszik rajta. Az egykori nyüzsgő életet és éjszakai társasági eseményeket felváltotta a mai személytelenség.
A társalgókat, amelyekben szinte mindig égett a villany, mára lakásokká alakították Az ételliftet befalazták, az étterem helyén élelmiszerbolt, majd állateledel-áruház nyílt. Ami viszont változatlan, az a portaszolgálat, ami mindmáig éjjel-nappal gondoskodik a lakók biztonságáról.
FotóK: Fortepan / Kotnyek Antal, Fortepan / Bauer Sándor, Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10
