1965-ben két fiatal, aki a Közgazdasági Egyetemen tanult, éppen egy egyetemi buliba készülődött, amikor kipattant az ötlet a fejükből: csináljanak egy zenekart. Ők voltak a Neoton megalapítói, Pásztor László és Galácz Lajos. Az együttes pár év alatt már országos ismertségre tett szert, 1965-ban pedig a Ki Mit Tud?-on második helyezést ért el, a „Nekem eddig Bach volt mindenem” című dallal, és még ebben az évben megszületett az első igazi nagy slágerük, a „Kell, hogy várj!” című dal, amelyet azóta sokan, sokféleképpen feldolgoztak.
Egy mátyásfödi konyhában született a dal
A legenda szerint Pásztor László egy mátyásföldi lakás konyhájában kapott ihletet, és játszotta el először a dalt, egy Neoton márkájú csehszlovák elektromos gitárral. Feltehetőleg ez a gitármárka ihlette az együttes nevét is.
„A Kell, hogy várj” a magyar popzene gyöngyszeme. Csak egy hibája van, hogy nem én írtam” – mesélte több interjúban is a legendás énekes-dalszerző, Balázs Fecó is a dalról, aki akkoriban a Neoton billentyűse volt.
„Óriási sláger lett belőle, ami a Neoton és az én életemet is végigkísérte, és amit azóta is szinte minden koncerten előadunk. Idén pedig a zenekar és a dal 60. születésnapját ünnepeljük” – tette hozzá Csepregi Éva, a Neoton Família énekesnője.
Az eredeti előadó a Neoton és nem Máté Péter
A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat adatai szerint abból a kislemezből kelt el a legtöbb 1970-ben, amelyen ez a szám is megjelent. Sokan úgy tudják, hogy Máté Péter dala, de az igazság az, hogy valójában Pásztor László zeneszerző és S. Nagy István szövegíró alkotása.
„A félreértés pedig abból adódik, hogy a Neoton família csinált Máté Péternek egy lemezt, amelyen feldolgozta ezt a dalt is. Az együttessel közösen turnéztunk is Péterrel, felléptünk a dalainkkal, a koncert második felében pedig a Neoton kísérte őt.
Péternek tehát született egy változata, amit ő énekelt.
És később a Neoton Família is készített több feldolgozást, de az alapötlet Pásztor Lacitól származik, ahogy a dallam is. Laci a dalon együtt dolgozott S. Nagy István szövegíróval, aki akkor nagy sztár volt, abban bízva, hogy ha Pista is beszáll az alkotásba, nagyobb figyelmet kap a dal. És ez így is történt!” – tette hozzá Éva.
A Kócbabák és a Neoton
Csepregi Évát az édesapja orvosnak szánta, de őt jobban érdekelték a dalok, főleg a rádióból tanult Koncz Zsuzsa-dalokat énekelte. A szülei tudta nélkül már fiatalon a Sztereó együttessel lépett fel, koncertenként 250 forintért. Karrierje 1972-ben indult el, amikor Babits Marcellinával és Fábián Évával kitalálták a Kócbabákat, és a másnapi matek érettségi előtt tanulás helyett a Ki mit tud?-on léptek fel.
A női vokálegyüttes akkor nem nyert, de kaput nyitott a siker felé, befutott, énekeltek Szécsi Pál lemezén, és önálló műsoruk is volt a Csóri Csuka Csárdában. A Neotonhoz egy évvel később csatlakoztak, megjelent az első kislemezünk, a még most is népszerű dallal, a Vándorénekkel, amit ma már Szép nyári napnak hívunk. majd 1977-ben Neoton Família néven egy együttessé váltak.
A japánokat megigézte a szőkesége, a Newton Family-vel igazi sztároknak számítottak a szigetországban. Éva 1985-től a skót dalszerzővel, Bobby Heatlie-vel élt és dolgozott, 1992-ben pedig megszületett a fiúk, Dávid, aki a zenekar dobosa lett.
Katonák búcsúdala
A dalszöveg a búcsúzás, az emlékek és a remény érzéseit dolgozza fel.
„A Neoton úgy gondolom attól vált sikeressé, hogy a dalaik nosztalgikusak, a zenéje és a szövegei a mai napig is aktuálisak. Szinte mindegyik sláger rólunk, emberekről szól, vagy fontosabb események ihlették. A „Kell, hogy várj!” című sláger is egy meghatározó korszakról szól: abban az időben még besorozták a fiatalokat, kötelező volt a két éves katonai szolgálat.
A dal pedig tulajdonképpen egy katona dal, azoknak a fiúknak a nevében íródott, akik búcsúztak a szerelmeiktől és arra kérték a párjukat, hogy várjanak rájuk, és írjanak nekik, hogy elviselhetőbb legyen a távollét.
Én is nagyon szerettem, és szeretem énekelni a mai napig ezt a slágert, de alapvetően ez egy fiús dal, így a fellépéseimre kicsit áthangszereltettem. És mindig, mielőtt belekezdek, elmesélem a valódi történetét, és hozzáteszem, hogy én, mint a szórakoztatás katonája fogom most elénekelni” – fűzi hozzá Éva.
Japánban is rajongtak értük
A Neoton Família az egyik legnagyobb külföldi sikereket elért magyar együttes. A Ki mit tud? és a kezdeti sikerek után a legnagyobb fordulatot az okozta, amikor Erdős Péter felfigyelt a produkcióra, és Bors Jenővel a Piramis együttes alternatívájaként egy fülbemászó, nem lázadó zenekart próbáltak felépíteni. Így alakult meg 1977-ben a Neoton Família, Erdős irányításával.
Az új formáció első albumával, a Csak a Zene című lemezzel aztán turnéra indultak itthon és a szocialista országokban is. A Neoton Family, ahogy külföldön hívták, volt az egyetlen olyan zenekar, amely el tudott indulni a határon túli zenei piac felé. Spanyolországban, Japánban, az NSZK-ban, Mexikóban, Brazíliában és Dél-Koreában is sikereket értek el.
A Santa Maria című slágerük a 8. helyig jutott a spanyolországi slágerlistákon, a Don Quijote-t pedig már egyenesen a spanyol közönségnek írták. Ez utóbbi daluk Japánban – ahol rendre telt házas koncerteket adtak, és rajongók tömegei vártak rájuk a fellépések előtt – aranylemez is lett.
A legendás magyar dalokról szóló sorozatunk korábbi cikkeit itt tudod elolvasni:
- Majdnem 60 év után derült csak ki: mégsem Szenes Iván lánya volt a Kislány a zongoránál?
- A 6-os villamos legendája: így született valójában a Hungária, de minek csavargatták a szőnyeget?
- Dalban tette helyre a kötekedő Vitrayt Szörényi és Bródy: „Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ”
- Egy barátjától, vagy a hazájától akart elbúcsúzni Máté Péter? Így született az „Elmegyek”
- Miniszoknyába bújva üzent a férfiaknak Zalatnay Sarolta: így született a Nem vagyok én apáca
Fotó: FORTEPAN/Szalay Béla, Gábor Viktor
