Bőven akadnak olyan művek a magyar filmtörténelemben, amelyek a szocialista rezsim cenzúrájának estek áldozatul, és csak évtizedekkel később kerülhettek a közönség elé – írta a Port.hu.
Találkozás (1963)
Elek Judit első rövidfilmje egy magányos ápolónő és egy agglegény vakrandiját mutatja be dokumentarista stílusban. A Balázs Béla Stúdióban készült alkotás improvizált dialógusokkal dolgozott (a férfit Mándy Iván alakította). A filmet azért tiltották be, mert „túl szomorú” volt – ez lett a stúdió első betiltott műve.
Agitátorok (1969)
Magyar Dezső esszéfilmje a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára készült, de valójában aktuális ideológiai kérdéseket feszegetett. A hatalom szerint a mű a forradalmi hevület és Che Guevara kultuszát erősítette, ami szembement a hivatalos optimizmussal. A film dobozba került, Magyar Dezső pedig 1971-ben külföldre távozott.
Ezeket olvastad már?
Keserű igazság (1956)
Várkonyi Zoltán filmje a Rákosi-korszak túlkapásait mutatta be kendőzetlenül. A bemutatót a forradalom miatt elhalasztották, később pedig tartalmi okokra hivatkozva tiltották. Csak 1986-ban, három évtizeddel később láthatta a közönség.
A részleg (1995)
Gothár Péter Bodor Ádám novelláját akarta megfilmesíteni, de a történet a romániai diktatúrára utalt, ezért éveken át nem kapott engedélyt. Végül az 1989-es román forradalom után, szűkös költségvetésből készült el.
Bebukottak (1985)
Mész András dokumentumfilmje a tököli fiatalkorúak börtönében készült. A torinói filmfesztiválon díjat nyert, itthon viszont „nem forgalmazható” kategóriába került. Kalózkópiákon terjedt, és később folytatás is született (Káin gyermekei, 2014).
Bástyasétány hetvennégy (1974)
Gazdag Gyula groteszk komédiája az ötvenes évek kultúrpolitikáját és lakáskérdését figurázta ki. Azonnal betiltották, és csak tíz évvel később, 1984-ben mutatták be.
A határozat (1972)
Gazdag Gyula és Ember Judit dokumentumfilmje a felcsúti téesz elnökének lemondatását mutatta be. A hatalom azonnal betiltotta, de 1985-ben már vetítették, sőt nemzetközi sikert aratott: az IDA beválogatta minden idők 100 legjobb dokumentumfilmje közé.
A legkritikusabb alakotás: a Tízezer nap (1967)
Kósa Ferenc 1967-es filmje két paraszt sorsát követi három korszakon át: a negyvenes évek földesúri világától az ötvenes évek kommunizmusán át a hatvanas évek téeszesítéséig. A mű a társadalmi változások árát mutatja be, személyes tragédiákon keresztül. Cannes-ban díjat nyert, de itthon csak cenzúrázott fináléval engedték bemutatni: az öngyilkosság helyett a főhős belépett a téeszbe.
A főszereplő Széles Istvánt Molnár Tibor alakítja, feleségét, Julit Bürös Gyöngyi, míg barátjukat, Bánó Fülöpöt Koltai János játssza. Fontos szereplők még Kozák András (ifj. Széles István), Rajz János (Balogh gazda), Görbe János, Haumann Péter, Káldi Nóra, Nagy Anna, valamint Siménfalvy Ida és Siménfalvy Sándor.
Mikor kerültek végül közönség elé?
- Találkozás (1963) – Évtizedekkel később vált elérhetővé, pontos év nincs megadva, de a tiltás után jóval később vetítették (valószínűleg a rendszerváltás után, 1990 körül).
- Agitátorok (1969) – Csak a rendszerváltás után, 1989–1990-ben mutatták be.
- Keserű igazság (1956) – 1986 őszén került mozikba, 30 év késéssel.
- A részleg (1995) – Végül 1995-ben készült el és ekkor mutatták be.
- Bebukottak (1985) – Hivatalosan nem forgalmazták, de kalózkópiákon terjedt. Széles körben csak a rendszerváltás után vált hozzáférhetővé.
- Bástyasétány hetvennégy (1974) – 1984-ben mutatták be, tíz év tiltás után.
- A határozat (1972) – 1985-ben került közönség elé.
Hol van a tízezer nap eredeti vége?
Tízezer nap (1967) – Cannes után engedélyezték, tehát 1969-ben mutatták be Magyarországon, cenzúrázott fináléval. Az eredeti tragikus befejezést soha nem mutatták be hivatalosan. A filmet csak azután engedélyezték Magyarországon, hogy Kósa Ferenc Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját (1967), de ehhez utóforgatásokkal és átvágásokkal módosítani kellett a finálét: az öngyilkosság helyett a főhős túlélte és belépett a téeszbe.
A cenzúra által előírt változat maradt érvényben, az eredeti verziót nem vetítették nyilvánosan, csak a rendezői interjúkban és archív anyagokban említik, hogy létezett.
Fotó: Fortepan / Magyar Hírek folyóirat
