A nyolcvanas években a Magyar Televízió bemondói igazi sztárok voltak. Ők köszöntötték a nézőket, vezették a műsorokat, és szinte családtaggá váltak minden otthonban. Köztük volt Kiskalmár Éva, aki külsős bemondóként dolgozott, így kevesebb reflektorfény jutott neki, de kifinomult stílusa, elegáns megjelenése és tökéletes beszédtechnikája miatt sokan kedvelték. Ma már ritkán emlegetik, pedig története különleges és egyben szívszorító.
Diplomatacsaládból a képernyőre
Éva 1953. július 13-án született Bukarestben, diplomaták gyermekeként. Gyerekkora nem volt hétköznapi: sokat utazott, több nyelvet tanult, és már fiatalon magába szívta a kultúra szeretetét. 1971-ben érettségizett az Óbudai Árpád Gimnáziumban, majd Rómában a La Sapienza Egyetemen művészettörténetet, Budapesten az ELTE-n magyar és olasz nyelvet tanult. Tanárként kezdte pályáját, magyar és olasz irodalmat tanított, mielőtt a média világa magával ragadta.
Ez is érdekelhet
A televízió csillaga – tíz év a képernyőn
1977-ben a Magyar Rádió szerkesztő-riportere lett, majd 1978-ban bemondóként tűnt fel a Magyar Televízióban. Tíz éven át láthattuk hírolvasóként, műsorvezetőként és riporterként. Vezette az Idesüss! gyerekműsort, a Képmagnósok figyelem! című sorozatot, és 1986–87-ben az olasz Canale 5 csatorna magyar háziasszonya volt, ahol Magyarországot mutatta be az olasz nézőknek. Nyelvtudása és kulturális műveltsége miatt különleges helyet foglalt el a bemondók között.
Miért tűnt el a képernyőről?
1988 decemberében búcsút intett a televíziónak. „Nagyon szerettem a televíziózást, azért hagytam mégis ott tíz év után, mert nem jelentett sem állandó, stabil munkát, sem állandó, stabil fizetést” – vallotta később. A döntés mögött nem botrány, hanem egyszerűen a bizonytalanság állt. Éva mindig biztonságra vágyott, amit a tévé világa nem tudott megadni.
Új álmok és nagy szerelem
A tévé után operaénekesi pályára készült. Tehetségére több versenyen is felfigyeltek, olaszországi kurzusokra kapott meghívást. Ám az élet közbeszólt: beleszeretett Fischer Sándorba, a híres nyelvészbe és beszédtanárba, aki harminc évvel idősebb volt nála. Házasságuk boldog volt, de rövid: Fischer Sándor 1995-ben elhunyt.
„Amikor a férjem meghalt, több évtizedre elhallgattak a hangszálaim. Ezen nem lehet túllépni” – mondta Éva egy interjúban.
Az új élet – távol a reflektorfénytől
Férje halála után Éva külföldön kezdett új életet. Hosszú éveken át dolgozott idősgondozóként Angliában, majd Belgiumban. Ma is ott él, napi 12–14 órát dolgozik, fizikailag és lelkileg is megterhelő munkát végez. Hetvenévesen is aktív, de távol a kameráktól és a régi dicsőségtől.
„A televíziózás gyönyörű volt, de ma már más világban élek” – vallotta nemrég.
Miért emlékezünk rá ma is?
Mert Kiskalmár Éva nemcsak bemondó volt, hanem stílus és tudás mintaképe. Eleganciája, nyelvtudása és kedvessége örökre nyomot hagyott a magyar televíziózás történetében. Bár ma már ritkán hallani róla, a régi felvételek őrzik mosolyát – és azok emlékezetét, akik esténként vele kapcsolták be a tévét.
Fotó: youtube
