A Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész 1925-ben született Szigetváron. Raksányi Gellért miután 1947-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, 53 éven át a Nemzeti Színház (1989-től örökös) tagja volt.
Összetéveszthetetlen, mély orgánuma, erőteljes előadásmódja a színpadon és a képernyőn is felejthetetlenné tette. Kollégái pedig rendkívüli humorára, bölcsességére és emberségességére emlékeznek.
Karakterszerepei tették naggyá
Pályafutása alatt sokszor volt beugró színész, akire leginkább karakterszerepeket osztottak a színházban és a filmiparban is. Ő maga viszont büszke volt arra, hogy ezekben a kisebb szerepekben is ki tudta bontakoztatni a tehetségét, elismert és népszerű színésszé tudott válni.
Ő alakította Biberachot a Bánk Bánban, a kocsmárost Az ember tragédiájában, a postást a Tótékban, a patikáriust a Rómeó és Júliában, ő volt az elnök a Tizenkét dühös emberben. Raksányi a színpadon kívül több mint ötven filmben és tévésorozatban is szerepelt.
A legnépszerűbb alakítását a Szomszédok című tévésorozatban nyújtotta, amelyben Máriáss József helyét vette át a szereplő halála után. A teleregényben Raksányi saját becenevén, Kutya úrként alakított emlékezeteset, 212 epizódon keresztül.
Miért lett Kutya úr Raksányi Gellért?
Ez a név háromévesen ragadt rá, amikor is eltévedt az erdőben és vadászkutyák hívták fel a hajtók figyelmét az elveszett kisfiúra.
A színész ahogy az életben, a sorozatban is, komoly, szerethető figura volt, a gazdagréti lakóközösség oszlopos tagja, a ház ügyeit intéző közös képviselője, aki mindig az igazság mellett állt ki.
Alkohol és pofonok
A színész talán a túlzott igazságérzete miatt is menekült az alkoholhoz. A második világháborút követő időkben a kulturális életet, így a színészeket is utolérte a politika. A Nemzeti Színház több tagja az őket ért támadások miatt vagy külföldre költözött, vagy az öngyilkosságot választotta, vagy az alkoholhoz menekült.
Kutya úr ez utóbbi mellett döntött. Legtöbbször villamossal közlekedett, hogy a napi boradagját meg tudja inni (egyes anekdoták szerint napi négy liter bort, és mellette néha erősebb italokat is elfogyasztott). De neki ezt is eltűrték, sőt azt is, hogy az előadások után a kocsmákban kendőzetlenül hangoztassa véleményét, szidja a szocialista rendszert.
„Háta mögött az eljátszott 250 szerepével, művészi tapasztalatával, fürge szellemének csillogásával unikum a szakmában. Pedig az unikumot soha nem szerette. Talán az italt sem. Mégis ivott. Ha megsértették, megbántották, megalázták.
Túlérzékeny alkat. Mellette álltam, amikor tehetetlen dühében puszta ököllel bevert vagy negyven öltözőszekrény ajtót”
– mondta róla egykori osztálytársa, és barátja, Szatmári István.
5 Fotó megtekintése![]()
Ha berúgott, a tolvajokat is felpofozta Raksányi Gellért: 3 évesen már Kutya úrnak becézték
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Mindenhol azonnal ő került a középpontba
„Valóban különleges ember volt. Nekem megadatott, hogy nyolc évig egy társulathoz tartozhattunk, és jó néhány darabban, például a Galileiben együtt játszhattam vele. De rá nemcsak a színpadon kellett figyelni, hanem szinte mindenhol. Ha ültünk a társalgóban, a Fészek klubban, vagy egy hangulatos kiskocsmában, az ő mély baritonja és megszámlálhatatlan anekdotája töltötte be a helyiséget.
Imádott mesélni, imádta, ha megoszthatta velünk élete keserű vagy édes pillanatait.
A társulat kiemelkedő művésze volt, mégsem osztottak rá fajsúlyos főszerepeket, és ezt senki sem értette” – olvashatók Harsányi Gábor szavai a Blikk egyik interjújában.
Raksányi, ha színpadon nem is alakíthatott főhőst, az életében gyakran megtette. Az éjszakában nagy pofonosztó volt, egy-egy kéretlen ütéssel tette helyre a vandálokat, tolvajokat.
Úriember a magánéletben is
Kutya úr becenevéhez illően a privát életében is úriember volt, elegáns öltönyökben járt, Givenchy parfümöt használt és keveset beszélt a magánéletéről.
„Én ezt kulisszatitokként kezelem. 1947-es nemzeti színházi leszerződtetésem óta egyetlen kolléganőmmel sem volt semmiféle kalandom. Nem azért, mert nem lett volna rengeteg alkalom, hanem azért, mert ha valaki politikailag nem állt nagyon jól, vagy nem volt igen nagy kedvenc, akkor adott esetben nem tudta megvédeni partnerét a rendkívül nehéz korszakokban” – nyilatkozott egyszer a színész a Szabad Földnek.
Kutya életében összesen három meghatározó nő volt, közülük ketten Franciaországba kötöztek. Első felesége, Polacsek Teréz 1956 őszén hagyta el Budapestet és a színészt Párizs kedvéért, majd Tóth Ágota, akivel 15 évig alkottak egy párt, szintén Franciaországba költözött (ahol a vakbélgyulladását kezelő orvosa kérte meg a kezét).
Raksányi ragaszkodott agglegény életéhez, miközben sok nőnek udvarolt, a maga módján, akár az utcán is.
„Saját törvényei szerint élt mindig. Ha meglátott egy szép nőt az utcán, zuhogó esőben is letérdelt egy pillanatra széttárta karját, hogy elmondhassa egyetlen kacifántos mondatát: „Lelkem mélyéből fakadó őszinte hangjaim elnémulnak, ez nem légüres frázis, nem fésületlen handabandázás”, azután feltápászkodott és továbbsietett” – mesélte Szatmári István.
Házasságának titka, a szabadság
A színész első házassága után ragaszkodott az agglegény életéhez, mindaddig, míg egy trolimegállóban meg nem pillantotta Zubonyák Katát. A nála 28 évvel fiatalabb úszónőnek (aki később kineziológusként dolgozott) már a megismerkedésükkor elmondta, hogy esze ágában nincs senkivel összeköltözni, pláne nem házasságot kötni.
Kata pedig csak mosolygott, mikor Raksányi pár hónappal később megkérte, költözzön hozzá, nem sokkal utána pedig feleségül vette. 23 évig, a színész haláláig éltek boldog házasságban. Hogy mi volt a titkuk?
„Mérhetetlenül hosszú együttlétünket rendkívüli olvasottsága, szellemisége biztosítja. És Kata nagyon csinos is”
– mesélte egyszer Raksányi szűkszavúan a feleségéről.
Az özvegye szerint a hosszú házasságukat annak is köszönhetik, hogy nagy szabadságot adtak egymásnak. De Kutyu – ahogy felesége is hívta – már a kapcsolatunk elején a nagy korkülönbség miatt aggódott, féltette Katát, hogy mi lesz vele, ha ő elmegy. 23 éve éltek együtt, amikor kiderült, hogy a színész gyógyíthatatlan beteg, és 2008-ban, 82 évesen felesége kezét fogva távozott az élők sorából.
Ez is érdekelhet
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán, archív


