Szépség

Szuper fotók a nyaralásról: profik árulják el a tökéletes szelfi titkait

Hogyan tudnak a fiatalok egy mobiltelefonnal kreatív, szinte művészi képeket készíteni? És csak a zsenge koruk az oka annak, hogy a közösségi oldalakra kitett fotóikon mindig remekül néznek ki? Dehogy! Tanuljuk el a trükkjeiket, hogy mi is elégedettek legyünk a nyaralós posztjainkkal!

A legjobb szelfik titka

✔ A közelről, szelfikamerával készített képek sokszor torzítanak. Ezen egy szelfibottal a legkönnyebb segíteni, hiszen ez megnöveli a távolságot az arcunk és a kamera között.
✔ Ne csak szemből fotózzunk, kísérletezzünk a különböző szögekkel. Ha például kicsit feljebb tartjuk a telefont az arcunknál, miközben lefelé nézünk, eltüntethetjük a tokánkat. De azt is ki kell tapasztalni, melyik oldalról fest jobbank a profilunk, ha kissé oldalra fordítjuk a fejünket.
✔ Különleges szöget és mélységet adhatunk a képnek, ha megfordítjuk a telefont, és kicsit meg is döntjük azt. Később, a kamera képszerkesztő funkciójával visszafordíthatjuk a kész képet a megfelelő irányba.
✔ A szelfizéshez a legjobb a természetes fény, mégpedig nem a déli verőfény, hanem a délelőtti vagy késő délutáni. A naplemente előtti aranyló fények lágyítják a vonásokat.
✔ Úgy tanultuk, hogy fotózásnál a fényforrás mindig velünk szemben legyen. Ez igaz is, ám ha a hátunk mögül süt a nap, különleges, sziluett-jellegű szelfit készíthetünk.
✔ A telefon kamerájának „portré” funkcióját is érdemes használni. Ez elmossa a hátteret, így élesebben kiemelkedik az arcunk.
✔ Az időzítő funkció abban segít, hogy kicsit eltávolodhassunk a telefontól, és akár egész alakos szelfit is készíthessünk. Állítsuk be 10 másodpercre, támasszuk meg, vagy tegyük állványra a telefont, és álljunk gyorsan a kívánt helyre.
✔ Ha a tükörben fotóznánk le magunkat, eredetibb lesz a végeredmény, ha megfordítjuk, kissé megdöntjük a telefont, és időzítő segítségével fényképezünk.

Egy képen a család

  • Kerüljük a megszokott pózokat: ha egyszerűen csak beállunk egy műemlék elé, abból ritkán lesz izgalmas fénykép. Inkább szánjunk rá egy percet, hogy gondolatban megkomponáljuk a képet. Mennyi látsszon belőlünk, és mennyi az épületből? Egy próbaképet is készíthetünk, hogy lássuk, nem nő-e ki például az oszlop épp a fejünk közepéből.
  • Használjuk ki a harmadolás szabályát. A telefon kamerájának használata közben meg tudjuk jeleníteni a képernyőt 9 mezőre osztó két vízszintes és két függőleges vonalat. A fotósok harmadoló pontoknak nevezik ezek metszéspontjait. Kevésbé tudunk hibázni, ha a kép központi témája ezek valamelyikén foglal helyet. A vonalak segítségével azt is könnyebb elkerülni, hogy ferde legyen a kép.
  • Pózoljunk úgy, mint a profik. Ahelyett, hogy egyszerűen csak megállnánk szemben a kamerával, nagyjából 45 fokban forduljunk el valamelyik irányba. Gondoljunk a Mona Lisára, vegyük fel körülbelül az ő tartását. Emeljük fel és toljuk picit előre az állunkat, ez a nyakunk ráncait is kisimítja. Húzzuk ki magunkat, kicsit meg is feszíthetjük a derekunkat, picit kitolva a fenekünket. Toljuk előre az egyik lábunkat, és enyhén hajlítsuk be. Tegyük csípőre a kezünket, és helyezzük a testsúlyunkat az egyik lábunkra – ez akkor is vékonyítja a derekunkat, ha bő, sokat takaró ruha van rajtunk.
  • Törekedjünk a természetességre a testtartásunkban: a karunkat lazán tartsuk el a testünktől, ne meredjünk a kamerába, és ne akarjunk hollywoodi mosolyt villantani: egyszerűen legyünk olyanok, mint bármikor máskor. Támaszkodjunk meg a falnál, érintsük meg a hajunkat, vagy akár kérjük meg a családtagunkat, hogy készítsen rólunk egy-két képet menet közben.
  • Ha csoportképet készítünk, akkor is jobb lesz a végeredmény, ha természetesek maradunk, és egy spontán pillanatot örökítünk meg, mint akkor, ha mereven felsorakozunk. Így ugyanis a fényképünk egy történetet mesél el, nem a beállított tökéletességre törekszik.
  • Készítsünk bátran minél több fotót, és később töröljük ki, ami nem sikerült jól. Ne szégyelljük, hogy egy-egy szép képhez több kísérletre van szükségünk, mint a profi fotósoknak.

Étvágygerjesztő ételfotók

• Ha egy helyi specialitást örökítenénk meg, üljünk az étterem egy jól megvilágított asztalához. Ha lehet, az ablak mellett vagy a teraszon, természetes fényben foglaljuk el a helyünket.
• Kísérletezzünk bátran a beállításokkal, a kompozícióval. Az egyenesen, felülről fotózott, úgynevezett flatlay mellett fényképezzük le a tányért vagy a poharat különböző irányokból, akár átlósan elhelyezve is. Itt is próbálkozhatunk a megfordított, megdöntött kamerával, és az elkészült kép későbbi visszafordításával.
• A távolsággal is játszhatunk. Nézzük meg, mennyire torzít, ha közelről fotózunk, utána pedig fényképezzük le kicsit távolabbról is az ételt. Az ilyen képből később is kivághatjuk azt a részletet, amely igazán fontos.
• Figyeljünk a háttérre. Ha kell, emeljük fel a tányért, a poharat egy szép háttér, például egy színesre festett fal vagy a kert felé. Tegyünk a tányér mögé poharat, vázát, vagy mossuk el a hátteret a portré funkcióval.
• Ha hozzáad a képpel elmesélt történethez, a kezünk is benne maradhat a képben. Készítsünk a borospohárral vagy a kávéscsészével „emelem poharam” típusú fotót, de szelfit is „lőhetünk” villával a kézben.

Lessük el!

Kövessünk olyan influenszereket, tartalomgyártókat a közösségi médiában, akiknek tetszenek a képei. Ha egy fotó nagyon megfog, nézzük meg, milyen szögből készült, vajon milyen trükköt, beállítást, filtert alkalmazhatott a készítője. A folyamatos kísérletezés a titka a fejlődésnek. Ráadásul akárhol vagyunk is, a fotózás, ha mégoly amatőr szinten is, önmagában is óriási élmény lehet.

Fotó: adobestock

Címkék: