Gyakori tévhit, hogy fényvédelemre csak nyáron, strandoláskor van szükség. Ám a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy bizony már a tavaszi hónapokban, séta, kirándulás vagy kerti munka közben is le lehet égni. Amiről ma már sokan tudják, hogy jelentősen megnöveli a daganatos bőrbetegségek kialakulásának kockázatát – ez egy nagyon fontos érv a fényvédő használata mellett.
De ne gondoljuk, hogy csak a leégés jelenthet problémát! A napfény nagyban felelős a bőr öregedéséért, és ennek egy rendkívül látványos jele a pigmentfoltok megjelenése. Hogy miért is lesz foltos a bőrünk a nap hatására, azt dr. Kiss Norbert bőrgyógyász magyarázza el.
„A bőrünk védekezik az UV-sugárzás ellen, mégpedig úgy, hogy fokozza a melanin nevű pigment termelését. Ez felelős a barnulásért, ugyanakkor a foltok kialakulásáért is – figyelmeztet a bőrgyógyász. – Ha a pigmenttermelés egyenetlenül történik, akkor az UV-sugárzás hatására sötétebb, jól körülhatárolt foltok jelenhetnek meg a bőrön. A napsütés tehát kiváltja és súlyosbítja a pigmentációs elváltozásokat, különösen akkor, ha nincs megfelelő fényvédelem.”
Ez is érdekelhet: Mi kell a babáknak és mi a városnézőknek? Minden egy helyen, amit a naptejekről tudni kell és érdemes
Pöttyök és egyenetlenségek
Különféle elszíneződések alakulhatnak ki a bőrön – szakértőnk segít megkülönböztetni ezeket.
„A szeplők alapvetően genetikai eredetűek, és főként világos bőrű embereknél jelennek meg, már gyermekkorban. Ártalmatlanok, nyáron a napsütés hatására látványosabban előtűnhetnek. A májfoltok – más néven melasmák – hormonális változásoktól alakulnak ki, gyakran terhesség vagy fogamzásgátlók szedése idején, és szimmetrikusan, főként az arcon jelennek meg. Az öregségi pigmentfoltok ezzel szemben hosszú távú UV-kitettség következményei, és elsősorban idősebb korban, napfény által gyakran ért területeken – például kézfejeken, arcon – jelentkeznek.
Az anyajegyek lehetnek veleszületettek vagy később kialakulók. Ezek a bőrben lévő pigmentsejtek csoportosulásai, formájuk, méretük és színük változatos lehet. A gyulladás utáni pigmentfoltok, például pattanások vagy sebek után visszamaradó sötétebb bőrfelületek szintén gyakoriak. A pigmentációs elváltozások többsége jóindulatú, de azért fontos megemlíteni, hogy egy újonnan jelentkező folt vagy megváltozó anyajegy akár rosszindulatú elváltozás, melanoma is lehet. Ezeket mindig ellenőriztetni kell bőrgyógyásszal.”
Gondolkodjunk előre!
Ugyan macerásnak tűnhet minden alkalommal fényvédővel kenni az arcunkat, amikor napra megyünk, ám ez még mindig kevésbé kényelmetlen és jóval olcsóbb, mintha utólag szeretnénk megszabadulni a már kialakult foltoktól.
„A megelőzés költséghatékonyabb, mint a meglévő pigmentfoltok kezelése, amely gyakran hosszadalmas, és nem mindig ad tökéletes eredményt – magyarázza dr. Kiss Norbert. – A foltok kialakulása bonyolult biokémiai folyamat, amely mélyebb bőrrétegeket is érinthet. Ha egyszer megjelentek, a bőr »emlékszik« ezekre a helyekre, és újra aktiválhatja őket a legkisebb napsugárzásra is. Ezért az igazi megoldás nem az utólagos halványítás, hanem a következetes és tudatos fényvédelem.”
Tavasszal az UV-sugárzás ereje jelentősen megnő, még akkor is, ha a hőmérséklet nem tűnik nyáriasnak. A bőr azonban érzékeli a fokozódó napsugárzást, megindulhat a pigmenttermelés. Ha ilyenkor nem védjük magunkat megfelelően, nyáron sokkal könnyebben jelennek meg a foltok.
Fényvédős kisokos
Érdemes tehát a megelőzésre koncentrálni – akkor is, ha esetleg van már néhány pigmentfoltunk. Bőrgyógyász szakértőnk az alábbi teendőket tartja a legfontosabbnak.
- Mindennap, egész évben érdemes beépíteni a rutinba a legalább SPF 30, de inkább SPF 50-es fényvédőt. Fontos, hogy a megfelelő mennyiségben és gyakran újra is kenjük.
- A fizikai védelem – kalap, napszemüveg, hosszú ujjú ruházat – szintén sokat számít.
- Kerülni kell a napozást a legerősebb UV-időszakban, délelőtt 11 és délután 3 között.
- Ne nyomkodjuk, piszkáljuk a pattanásokat vagy egyéb bőrsérüléseket, mert így is maradhatnak vissza pigmentfoltok.
- Hosszú távon segíthetnek az antioxidánsokat (például C- és E-vitamint) tartalmazó szérumok, amelyek védik a bőrt a szabad gyökök káros hatásaitól, és segítenek a pigmentáció szabályozásában is.
Ez is érdekelhet: Lassítsd a bőröregedést 50 év felett: kozmetikusok ajánlják ezeket a szépségpraktikákat
Így halványítsuk el a meglévőket!
Miközben megelőzzük az újabb foltok kialakulását, igyekezhetünk a már meglévőket is halványítani.
„Otthon is sok mindent tehetünk a foltok halványítása érdekében. Vannak kifejezetten pigmentfoltokra kifejlesztett szérumok, amelyek például niacinamidot, C-vitamint vagy azelainsavat tartalmaznak. Ezek segíthetnek csökkenteni a pigmentációt, de általában hosszú idő, minimum 2-3 hónap kell az eredményhez – tanácsolja bőrgyógyász szakértőnk.
– A különböző hámlasztók, például AHA- vagy BHA-savak, valamint retinoidok is hatékonyak lehetnek, viszont ezek fényérzékennyé tehetik a bőrt. Tavasszal és nyáron ezek alkalmazása során különösen szigorú fényvédelemre van szükség, máskülönben pont az ellenkezőjét érjük el: újabb foltok jelenhetnek meg. Éppen ezért, aki érzékenyebb bőrű, annak célszerűbb ezeket az aktív hatóanyagokat inkább ősztől tavaszig használni. A komolyabb pigmentfoltok kezelésére léteznek professzionális lehetőségek is, mint az orvosi hámlasztás, a lézeres vagy IPL-kezelések.
Ezeket azonban érdemes inkább a napfényszegényebb hónapokra időzíteni, mert a bőr ilyenkor kevésbé van kitéve UV-sugárzásnak, így kevesebb a komplikáció és hatékonyabb lehet a regeneráció.”
Fotó: AdobeStock
