Az első és az utolsó menstruációnk időpontjából következtetni lehet arra, milyen eséllyel érjük meg a 90. születésnapunkat. Állapították meg a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Orvosi Karának kutatói. A vizsgálat során több mint 16 ezer, 1924 előtt született nő adatait vették fel 1993 és 1998 között. Majd a résztvevők életútját egészen 2014 augusztusáig követték.
A vizsgált csoport etnikailag is rendkívül színes volt. A résztvevők több mint fele, 55 százaléka még elfújhatta a gyertyákat a kilencvenedik születésnapján a tortáján.
A vizsgálat több szempont elemzése után arra jutott, hogy azok a nők, akik 12 éves korukban vagy annál később kezdtek menstruálni, 9 százalékkal nagyobb valószínűséggel érték meg a 90. évüket, mint azok, akiknek ennél előbb jött meg a vérzése. Ennél is nagyobb jelentősége volt a menopauza időpontjnak. Aki 50 évesen vagy ennél később esett át rajta, 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel élt 90 évnél is hosszabb életet, mint az, aki már 40 éves kora előtt belépett ebbe a korba. Akkor is, ha a menstruáció nem természetesen, hanem a petefészkeket érintő műtét miatt szűnt meg.
A menopauzán később átesett csoport tagjainak jobb volt az egészségi állapota, alacsonyabb arányban fordult elő náluk a szívkoszorúér-betegség, a cukorbetegség, valamint a dohányzás. Ez utóbbi esetben arról van szó, hogy a cigaretta a petefészkeket is károsítja, így a menopauzát is előbbre hozhatja.
A késői menopauza pedig számos betegség kockázatának növekedését elodázta. Az első és utolsó menstruáció időpontját természetesen genetikai tényezők is befolyásolják. Ám az életmód szerepe is lényeges benne.
Nem egyenlő a naptármódszerrel
„A ciklusfigyelést nem szabad összekeverni a naptármódszerrel, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Bátran mondhatom, hogy a naptári számolgatás múzeumba való, felejtsük el, nincs semmi értelme” – szögezi le rögtön a szakember. A modern megközelítés arról szól, hogy a ciklus minden napján feljegyezzük az aktuális, termékenységgel kapcsolatos információkat. Megfigyeljük például a méhnyaknyák, a hüvelyváladék állapotát: van, amikor vizesebb, a ciklus közepén, a peteéréskor pedig akár tojásfehérjéhez hasonló is lehet.
De az is fontos, hogy vegyük észre a testünk más jelzéseit: mikor feszül a mellünk, mikor fáj a fejünk vagy az alhasunk, mikor puffadunk, mikor vannak hangulatváltozásaink. Ha ezeket rendszeresen rögzítjük, például egy telefonos applikációban, szépen megmutatkozhat belőlük a női ciklus ritmusa. Így a saját testünkre is könnyen ráhangolódhatunk, az esetleges eltolódásokat is hamarabb észrevesszük.
Fotó: gettyimages
