Egészség

Tények és tévhitek a sportolásról 50 év felett: ha így csinálod, még a futás sem árt az ízületeknek

Könnyű eltévedni a mozgással kapcsolatos sokféle jó tanács, ajánlás sűrűjében, főleg a kezdőknek. Horváth Ági gyógytornász segítségével tisztázzuk a leggyakoribb állításokat, hogy valóban hasznunkra és egészségünkre válhasson az aktivitás.
cipőt kötő pár

Edzés alatt többet kell innunk – Nem feltétlenül

Tény, hogy a fizikai aktivitás során több folyadékot vesztünk, hiszen a szervezet verejtékezéssel hűti önmagát. Ahogy nő a folyadékveszteség, úgy csökken az energia és a koncentrációs képesség. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a túl sok folyadék ártalmas is lehet, főleg, ha rövid idő alatt fogyasztjuk el.

A legjobb, ha az edzés előtti 2-4 órában testtömegkilogrammonként 5-10 ml folyadékot (tehát egy 60 kg-os embernél ez 300-600 ml) fogyasztunk. Közvetlenül sportolás előtt és közben egyszerre csak kisebb mennyiséget igyunk.

Csak harminc perc után ér valamit a sport – Hamis

Sokszor az él a köztudatban, hogy csak fél óra futás, úszás után indul be a fogyás. Ez azonban nem igaz. Az edzés intenzitásától, fajtájától függ, hogy mennyi zsírt égetünk el mozgás közben. Szakértők abban is egyetértenek, hogy

sokkal többet ér, ha rendszeresen (hetente három-négyszer) 20 percet sétálunk, futunk, edzünk, mintha ritkán, rendszertelenül sportolnánk.

Pulzust mérő nő

Fontos ellenőrizni a pulzust – Pontosan!

Mindenképpen lényeges az egészségünk és a zsírégetés szempontjából is, hogy ellenőrizzük a pulzusunkat. A fogyásban is segít, ha maximális pulzusszámunk 60-70 százalékán tartjuk az értéket. Mekkora ez az érték? 220-ból vonjuk ki az életkorunkat, és megkapjuk a maximális pulzusszámunkat. Tehát példának okáért: egy 40 éves embernél: 220-40 = 180 a maximális pulzusszám.

Célzott gyakorlatokkal csak onnan fogyunk, ahonnan szeretnénk – Ez csak álom!

Ez kecsegtetően hangzik. Sajnos azonban nem tudjuk befolyásolni, hogy a szervezetben pontosan hol történjen a zsírégetés, vagy a zsírtartalék elraktározása. Általánosságban igaz: ha sportolunk, a testzsírunk egyenletesen csökken. A legjellemzőbb, illetve a legmakacsabb zsírpárnák – a nőknél csípőn és hason, a férfiaknál deréktájékon – valójában csak a fogyás utolsó lépéseként tűnnek el. A lényeg viszont az, hogy a zsírfölösleg felszámolható. Az érintett testrész a rendszeres edzés miatt jelentős változáson megy keresztül, így javul ott a vérellátás, feszesedik az izomzat és erősödik a kötőszövet.

Tornával növelhetjük a mellméretet – Sajnos nem lehetséges

A mellek nagysága mozgással nem befolyásolható. Természetesen hízás vagy fogyás miatt a testsúlyunkkal együtt a kebel mérete is megváltozik, mivel a mirigyeken kívül nagyrészt csak zsírszövetből áll ez a szervünk. Tény ugyanakkor, hogy a mellizmok erősítése megemeli és feszesíti a mellet. Remek gyakorlat erre a fekvőtámasz, az úszás, illetve egyes súlyzógyakorlatok.

cipőt kötő pár

Ez is érdekelhet: A látás csendes tolvaja: így ismerd fel a zöldhályog első tüneteit 50 év felett

Edzés nélkül zsír lesz az izomból – Ez csúsztatás!

A zsír összetevői a trigliceridek, az izomzaté pedig a fehérje. Tehát az bizonyos, hogy egyik alkotóelem sem változik át a másikká. Ugyanakkor az igaz, hogy amennyiben a táplálkozásunk a megszokott marad, a hosszabb mozgáshiány következtében az edzett izomzat is leépülhet. Ilyenkor a test nem használja el a megszokott mennyiségű kalóriát, ennek megfelelően zsír raktározódik el. Ez a folyamat sajnos már egy hét lustálkodás után is beindul. Kis vigaszt nyújt, hogy a testsúlyunk sokszor a régi marad. Egyes mérlegek viszont képesek százalékban kimutatni, hogy a testben mennyi zsírtartalék található. Ezt az értéket az előző méréssel kell összehasonlítanunk, és így megállapíthatjuk, mennyi zsír halmozódik fel.

Heti egyszeri mozgás semmire sem elég – Pedig kezdetnek nem rossz!

Az abszolút kezdők már heti egyszeri testmozgás áldásos eredményét is megtapasztalhatják, és nem szükséges rögtön az elején agyonhajszolniuk magukat az edzőteremben. Viszont az fontos, hogy ilyenkor az egész testet átmozgassák. Harminc perc úszás, vagy egy tempós séta után végezzenek rövid izomerősítő gyakorlatokat, végül ne feledkezzenek meg a nyújtásról sem.

A kezdők egy év alatt, heti egyszeri rendszerességgel is jelentősen javíthatnak az állóképességükön.

Ha pedig elértek egy fittségi szintet, szépen fokozatosan tudják emelni a sportos órák számát.

A futás árt az ízületeknek – Ha jól csináljuk, nem!

Bár a futás akár a testsúly két-háromszorosával is megterheli az egyes ízületeket, közben azok működése jelentősen javul. Mozgás közben több ízületi folyadék termelődik, így a porc több tápanyaghoz jut. A kezdők és a túlsúlyosak először mindenképpen tempós sétával indítsanak. Az izomerősítés és a láb adottságainak megfelelő futócipő pedig stabilizálja az ízületeket, elkerülve a későbbi problémát.

Üres gyomorral a legjobb sportolni – Nem helytálló!

Tudósok bizonyították, hogy a sportolás előtt elmajszolt néhány energiadús falat növeli a teljesítményt. A legjobb, ha egy fél almát, banánt vagy egy szelet müzlit fogyasztunk el. Amennyiben nem szeretnénk ilyenkor szilárd táplálékkal terhelni a gyomrunkat, gyümölcsjoghurttal is megfelelő mennyiségű szénhidrátot juttathatunk a szervezetünkbe.

Fotó: AdobeStock