1. tévhit: Vízparton jobban lehet barnulni
Az ember vízparton pusztán azért barnul jobban, mert ha már odamerészkedik, vélhetően több időt tölt a fényfürdőben, mint egy séta alkalmával vagy egy átlagos munkanap esetében.
- Ami tény: a víz közelségében a levegőt is hűvösebbnek, elviselhetőbbnek érezzük a kánikulában, ami könnyen becsaphat bennünket, és nem vesszük észre, ha túl régóta süttetjük magunkat. Különösen
a tó vagy a medence tükrén, egy matracon veszélyes ez. - Ami segít: egyszerre 15-20 percnél többet vízparton se töltsünk a napon, ha pedig lejárt ez a sütkérezésre szánt idő, húzódjunk árnyékba!
2. tévhit: Közvetlenül étkezés után nem szabad a vízbe menni.
Közvetlenül étkezés után, tele gyomorral nem jó ötlet vízbe menni – ez a megállapítás csak akkor igaz, ha már-már edzésnek számító úszásra készülünk. Hiszen a mozgás hatására a gyomrunk felkavarodhat. Azonban, ha csak azért megyünk, mert a forró lángos után nagyon melegünk lett, még jót is tesz a szervezetünknek, ha a hűs vízbe ereszkedünk, a közérzetünk és az anyagcserénk is hálás lesz érte.
3. tévhit: Ha ki-be járunk a légkondicionált
épületből, megbetegedhetünk
Ez a megállapítás csak akkor igaz, ha kint 30 fok van, a klimatizált épületben pedig 18 – azaz a légkondi használata kizárólag akkor veszélyes, ha szélsőséges túlzásokba esünk. Szervezetünk négy-öt fokos külső-belső hőmérséklet közötti különbséget kényelmesen elvisel. A klímaberendezés esetében sokkal fontosabb, hogy a szűrői mindig tiszták, pollenektől mentesek legyenek. Sokan légkondis munkahely, kontra nyári hőség okozta megfázásnak tudják be az orrfolyást, a tüsszögést, a rossz közérzetet, pedig valójában allergia áll a tünetek hátterében.
4. tévhit: Egy gyors merülés a hideg vizes
medencében jobban lehűt, mint egy hosszú
zuhanyzás
Ez a módszer akkor hatásos és egészséges, ha szaunázással kombináljuk. Más esetben – legyen szó nyári strandolásról – nagyon fontos, hogy felhevült testünket fokozatosan hűtsük, hozzászoktassuk a medence vagy a tó, tenger vizének hőmérsékletéhez. Ez jót tesz a keringési rendszerünknek, és nemcsak pillanatokra enyhíti a fokozott hőérzetünket, hanem tartósan is. Az úszás utáni zuhanyzás azonban fontos, hiszen a strandokon hemzseghetnek a baktériumok. Minél többször zuhanyozunk, annál inkább hozzájárulunk ahhoz, hogy ne vigyünk haza kellemetlen emléket a nyaralásról.
5. tévhit: A magas, 50-es faktorszámú naptej megakadályozza a barnulást
Nem igaz, hogy a magas faktorszámú naptej mellett nem lehet lebarnulni, hiszen ezek a szerek nem a pigmentálódást gátolják, hanem a káros sugárzástól védik a bőrünket. A kémiai védelem mellett persze réteget képeznek a bőrfelszínen, ami épp úgy tompítja a hozzánk érkező napsugarakat, mint egy könnyű kendő, ezért számolnunk kell azzal, hogy lassabban barnulunk majd le, mint más esetben.
Egy azonban biztos: a fokozatosan kialakuló nyári barnaság sokkal egészségesebb és tartósabb, mintha egyetlen hétvége leforgása alatt pecsenyepirosra sülnénk. Csalogassuk hát szelíden a napsugarakat, szánjunk időt arra – minél magasabb faktorszámú fényvédő mellett – hogy megszerezzük az áhított színt!
6. tévhit: A beton fellocsolása hűsít
A beton hideg vízzel történő fellocsolása nyaranta igen gyakori, pedig valójában nem ér annyit, amennyi energiát ölünk bele! Úgy működik, mint a szauna: ha ráöntjük a kövekre a vizet, perceken belül még melegebbnek érezzük a helyiséget. A víz elpárolog, és pillanatok alatt felszárad, de maga után hagyja a magasabb páratartalmat, és ettől még nehezebben kapunk majd levegőt.
+ 1. Természetes vízben fürdeni egészségesebb, mint a medencékben
Hogy melyik az egészségesebb? Ez inkább szerencse kérdése, hiszen mindkettőben lehetnek olyan kórokozók, amelyek betegségeket okoznak. A medencék esetében a klór roncsolja a hajat, szárítja a bőrt, és a víz még így sem maximális tisztaságú, hiszen annyiszor lehetetlen takarítani, amilyen gyakran cserélődik a fürdőközönség. A természetes vizek esetében pedig számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy ezekben élnek, úsznak vadon élő állatok, ennek minden hozadékával együtt.
Fotó: shutterstock
