„Az idősebb korban gyakrabban kialakuló extrém bőrszárazság, ekcéma és korpásodás hátterében elsősorban az élettani bőrelváltozások állnak, ám az ok soha nem egyetlen tényező – meséli a tünetek hátteréről dr. Faluhelyi Dóra bőrgyógyász.”
„A korral járó szerkezeti, funkcionális és immunológiai változások egyaránt sérülékenyebbé és gyulladásra hajlamosabbá teszik a bőrt.”
Átalakul a szerkezete
„A bőr szerkezete fokozatosan átalakul – folytatja szakértőnk. – Elvékonyodik a felső réteg, az epidermis, csökken a faggyú- és verejtéktermelés, mérséklődik a természetes hidratálás, gyengül a szaruréteg vízmegtartó képessége. Emiatt fokozódik a vízvesztés, a bőr kiszárad, érdesebbé és sérülékenyebbé válik.”
„Az úgynevezett xerosis időskorban gyakori, és viszketést, hámlást, repedezést okozhat”
„A tartósan száraz bőr a gyulladásra is hajlamosabb. A károsodott védőréteg miatt az irritáló anyagok könnyebben bejutnak, ami elősegíti az ekcéma kialakulását. Az immunrendszer működése szintén módosul: a regeneráció lassabb, a gyulladásos folyamatok elhúzódóbbak lehetnek.”
A korpásodás, illetve a gyulladással és bőrhámlással járó seborrheás dermatitisz enyhébb formái szintén többször fordulnak elő, mivel az öregedéssel megváltozik a faggyú összetétele és a bőr mikrobiológiai egyensúlya.
Gombás gondok
A korpásodás és a seborrheás dermatitisz hátterében gyakran a bőrön természetesen is jelen lévő Malassezia élesztőgombák állnak.
„Ezek a mikroorganizmusok az egészséges bőrflóra részei, önmagukban nem kórokozók. A tünetek kialakulása nem pusztán a »túlszaporodás« következménye, hanem azé, ahogy a szervezet reagál rájuk” – figyelmeztet dr. Faluhelyi Dóra.
Időskorban, krónikus betegségek fennállása esetén vagy általános immunrendszeri gyengüléskor ugyanis a bőr gyulladásos reakciója fokozottabbá vagy kevésbé szabályozottá válhat.
Ilyenkor a Malasseziára adott válasz erőteljesebb hámlást, bőrpírt és viszketést idézhet elő a fejbőrön, vagy akár az arcon, például a szemöldök területén. Bizonyos krónikus állapotok – például cukorbetegség – mellett is gyakoribb és makacsabb lefolyású lehet a seborrheás dermatitisz.

Langyos víz és illatanyag-mentesség
Dr. Faluhelyi Dóra figyelmeztet: a mindennapi bőrápolás során a legfontosabb szempont a kíméletesség és az egyszerűség. Kerülni kell az illatanyagokat, az alkoholos tonikokat, az erősen habzó tisztítószereket és a túlzott hámlasztást, valamint a forró vizet. Jobb, ha langyos vízzel és enyhe, szappanmentes lemosóval tisztálkodunk, sőt a dörzsölést is elhagyjuk.
A korpásodásra való hajlam esetén időszakosan alkalmazott, gyulladáscsökkentő vagy gombaellenes hatóanyagú sampon segíthet fenntartani a fejbőr egyensúlyát, még a tünetmentes időszakban is. Fontos a rendszeres, de nem túlzott hajmosás kímélő samponnal és langyos vízzel.
Az általános egészségi állapotunk is hatással van a bőrünkre. A krónikus betegségek kezelése, a vércukorszint rendezése, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel hozzájárulhatnak a bőr egészségéhez. A száraz levegő tovább fokozza a bőr vízvesztését, így jó, ha párásítunk.
Mikor forduljunk orvoshoz?
„Indokolt bőrgyógyászhoz fordulni, ha a tünetek tartósan fennállnak, néhány hét következetes bőrápolás mellett sem javulnak, vagy kifejezetten romlanak. Szintén fontos a szakember felkeresése, ha a viszketés erős, zavar az alvásban és a mindennapokban, vagy a vakarás miatt a bőr kisebesedik.”
„Figyelmeztető jel a kifejezett bőrpír, duzzanat, fájdalom, nedvezés, pörkképződés vagy gennyesedés”
„Ezek másodlagos bakteriális fertőzésre utalhatnak. Ha a hámlás nagy kiterjedésűvé válik, hirtelen jelentkezik, vagy szokatlan helyeken jelenik meg, ki kell zárni az egyéb bőrbetegségeket, például a pikkelysömört vagy a gombás fertőzést. Különösen indokolt a kivizsgálás, ha ismert krónikus betegség – például cukorbetegség – áll fenn” – figyelmeztet a bőrgyógyász.
Ez is érdekelhet

Krémek és gyógyszerek
A kezelés mindig a konkrét problémától függ, de közös alapelv, hogy a bőr védőrétegét helyre kell állítani és a gyulladást csökkenteni kell. Száraz bőr esetén a leghatásosabb kezelés a megelőzés, a rendszeres, következetes hidratálás.
„A magas lipidtartalmú, illatmentes krémek, kenőcsök hatékonyabban csökkentik a vízvesztést, mint a testápolók. Ezeket naponta legalább egyszer, lehetőleg fürdés után néhány percen belül érdemes felvinni” – mondja dr. Faluhelyi Dóra.
„Ekcéma esetén, kifejezett orvosi javaslatra helyi gyulladáscsökkentő készítmények, például rövid ideig alkalmazott kortikoszteroid krémek is szükségessé válhatnak. Fontos a kiváltó tényezők felderítése és kerülése: az irritáló kozmetikumok, a gyapjú ruházat, az erős tisztítószerek vagy a túl száraz levegő is ronthatja a tüneteket.”
Korpásodás és seborrheás dermatitisz esetén a kezelés célja a gyulladás mérséklése és a Malassezia gombával kapcsolatos reakció kontrollálása gombaellenes hatóanyagokat (például ketokonazol, ciclopirox, szelén-szulfid vagy cink-pirition) tartalmazó samponokkal, helyi készítményekkel.
Ezeket általában kúraszerűen, majd fenntartó jelleggel kell alkalmazni. Az arcon, például a szemöldöknél orvosi javaslatra rövid ideig enyhe gyulladáscsökkentő krém is használható.
Ez is érdekelhet: Orvos figyelmeztetett: semmi haszna a D-vitamin-szedésnek, ha ekkor veszed be
Fotók: Getty Images, Adobe Stock


