Konyha

Mitől okos a konyha? Sütő, ami recepteket kínál, hűtő, ami szól, ha kifogyott a tojás

Az elmúlt ötven év alapjaiban változtatott meg mindent a háztartásokban. Például természetes lett, hogy van kuktafazekunk, mikrohullámú sütőnk, és sokan váltottak át gáztűzhelyről indukciós sütőlapra is. Összegyűjtöttük, mi tud ma ezeken felül a technika, és mi várható még a közeljövőben?

Minden, ami gyorsítja vagy könnyíti a főzést, része lett a mai háztartásnak. Néha már csak a pénztárcánkon múlik, mennyire vagyunk gépesíthetők. Már nem kézzel gyúrjuk, hanem robotgéppel keverjük a krémeket, tésztákat. Kenyérsütő géppel sütjük a kenyeret, mosogatógépbe rakjuk a piszkos edényt. A legtöbb gép előre programozható, a digitális okoskonyhák hűtője figyelmeztet, ha fogyóban a tojás, szódavizet és jégkockát gyárt. A kávéfőző időre megfőzi a kávét, a kenyérsütő reggelre csodás kenyérillattal árasztja el a konyhát. Sőt, ha mélyen a zsebünkbe nyúlunk, vásárolhatunk olyan sütőt is, amely recepteket kínál, amiket az interneten talált. S mindezt a telefonunkkal is irányíthatjuk a távolból.

Fotó alapján süt-főz a készülék

Nagy szenzáció volt a hetvenes-nyolcvanas években a tapadásmentes edény, amelyben nem ragadt le az étel és gyorsabban el is készült. Ugyancsak hatalmas karriert futottak be a mikrohullámú sütők, amelyeknek kezdeti egyszerű, csak melegítésre alkalmas változatait egyre modernebbek és több funkciósak váltják fel. Ezek az ételnek megfelelő kiolvasztási időt is tudják, van melegen tartó funkció­juk, és ha kell, grilleznek is. A mikró életünk elengedhetetlen részévé vált, ráadásul kifejlesztették olyan változatait is, amelyek már szinte mindent tudnak.

A hőlégbefúvásos mikrók forró levegővel, ún. Hot Blast technológiával sokkal gyorsabban főzik-sütik meg az ételt, és az eljárást más sütőknél is alkalmazzák. A villany- vagy gázsütőket felváltó indukciós technológia mágneses energiával fejleszti a hőt, és nem a levegőt vagy a főzőlapot hevíti, kizárólag magában a rátett edényben termel hőt. Így sokkal takarékosabb, és nyáron sem kell megfőnünk a forró tűzhely mellett. Ma már létezik olyan sütő is, amelynek mindössze egy fotót kell mutatni a telefonunkon a kívánt ételről, és ennek alapján állítja be az időt és a hőfokot. A modern sütőkben amúgy kötelező is a kamera, hogy digitálisan ellenőrizhessük, milyen állapotban van a készülő étel.

Ipari technikák már otthonra is

Ami az ipari konyhákban használatba kerül, az előbb-utóbb megjelenik a háztartásokban is. Húsz évvel ezelőtt kezdhettünk ismerkedni a szuvidálás fogalmával a korral haladni kívánó séfek konyhájában. A sous-vide a francia gasztronómiában jelent meg, annyit jelent: vákuum alatt, levegő nélkül. A szuvidálás két folyamatra épül: előbb az elkészíteni kívánt húst, zöldséget vákuumgépbe helyezzük, vagyis műanyag tasakba, amelyből a gép teljesen kiszívja a levegőt, és lezárja a tasakot. Így előre kimért adagokat megfelelően fűszerezve és pácolva tarthatunk jó ideig egyszerű hűtőben, nem kell a fagyasztással, a felolvasztással és a velük járó némileg ételkárosító folyamatokkal számolnunk. Az élelmiszerben rejtőző baktériumok nem jutnak levegőhöz, nem tudnak szaporodni.

A vákuumban tartott húsok vagy zöldségek a kívánt időpontban a szuvid­gépbe kerülnek, egy fűtőszállal és keringető egységgel felszerelt masinába, amelyben a kívánt hőfokon és időtartam alatt alacsony, állandó hőmérsékleten főzhetjük a zacskóban lévő anyagokat. Így jobban megmaradnak bennük az ízek, éppen annyira puhulnak meg, amennyire kell. Miután az étel becsomagolva fő a vízben, nem oldódnak ki belőle a fontos tápanyagok és aromák. A szuvidálás során megpuhult húsokat kedvünk szerint tovább is piríthatjuk hagyományos sütőben. Húsz évvel ezelőtt ez még a jövő világába tartozott, ma már elérhető áron kaphatók családi konyhákra méretezett szuvidáló készülékek.

Sokkoló sütő és gőzsütő

A gyártók újabb és újabb csodagépekkel rukkolnak elő, amelyek néhány évtizeden belül biztosan elfoglalják majd helyüket a konyhánkban. A sokkoló sütő egy továbbfejlesztett fagyasztó, amelyben olyan gyorsan hűl le az étel, hogy benne marad minden értékes anyag. Az egészség jegyében pedig már megjelentek olyan gőzsütők, amelyek nemcsak válthatják a mikrókat, de sokkal többet tudnak náluk: forró levegővel aszalnak, gőzben párolnak, sütnek, fermentálnak. A nemrég divatba jött kedvenc, az air fryer – forró levegős sütő, légkeveréses fritőz – már belépő a jövő konyhájába.

A cukrászat bajnoka: a szilikon

Szilíciumkeverékből állítják elő azokat a szintén nagyjából húsz évvel ezelőtt piacra robbanó szintetikus eszközöket, amelyek a cukrászatot forradalmasították, illetve tették sokkal könnyebbé a háziasszonyok számára, vidám, színes, könnyebben kezelhető műanyagokkal váltva fel a korábbi fémformákat. Fontos tudni, hogy a szilikonedények teljesen biztonságosak fagypont alatti és 220-260 °C hőmérséklet között. Ellenőrizetlen helyen azért ne vásároljunk szilikoneszközt, és ha úgy látjuk, elszíneződik, vagy rossz szagot áraszt, inkább szabaduljunk meg tőle. A jó minőségű eszközök tapadásmentesek, rugalmasak, használhatók fagyasztóban, sütőben, mikróban is. A rendkívül sok változatban kapható sütiformákat nem kell kikenni, a spatulák (fakanál helyett) nem barnulnak meg. Jégkockát és jégkrémet is bátran fagyaszthatunk a formákban, de süthetünk muffinokat, bonbonokat, vannak sütőformák torták, kuglófok, őzgerinc, gofri számára, és a „gyúródeszka” vagy a „sodrófa” is készülhet szilikonból. A gyúrólapon ráadásul előre rajzolt minták találhatók, amelyek jelentősen megkönnyítik például egy kerek tortalap megformázását. A sütőből kivéve gyorsan hűlnek a formák, kifordíthatók belőlük a sütemények. Vigyázzunk, késsel ne sértsük fel a szilikont, mert akkor veszít a hatásosságából!

Tudományosan, molekulárisan

Az utóbbi években kezd beszivárogni a köztudatba a „molekuláris konyha” fogalma. Ez az eljárás egyelőre Michelin-csillagos sztárséfek és é

ttermek specialitása, amelyek földi halandó számára megfizethetetlenek, ráadásul fél évvel előre kell asztalt foglalni náluk. Egy magyar tudósnak, Kürti Miklós fizikusnak nagy szerepe volt a kidolgozásában, ő ugyanis a lassú főzés híve lett. Szállóigévé vált jelszava szerint „Szomorú, hogy ma többet tudunk a csillagok belső hőmérsékletéről, mint egy rizsfelfújt belső hőmérsékletéről”. A legtöbb molekuláris étel úgy születik, hogy a séf és munkatársai alkotóelemeire bontanak egy hagyományos receptet, majd tudományos módszerrel, fizikai és a kémiai folyamatok alkalmazásával, szokatlan ízkombinációkkal (fokhagymás kávézselé, szardíniafagylalt lazackaviárral) újragondolják és újraalkotják az ételt. Az előre eltervezettség, a pontosság a tálalásban is tükröződik, így magyarázható, hogy egy molekuláris étel úgy fest a tányéron, mint egy egyedi műalkotás. A jóllakottság élményét talán nem kapnánk meg tőle, de úgy éreznénk, hogy egy tudományos-fantasztikus konyhában járunk. És ki tudja, mikor lesz ez bárki számára elérhető?

Fotó: Adobestock

Címkék: