Hogyan születik a génmódosított élelmiszer?
„A génmódosított élőlények emberi beavatkozás hatására jönnek létre, az evolúció korlátait megszüntetve – mondja Tömöri Balázs, a Greenpeace munkatársa. – Így történhet meg, hogy például a lepényhal hidegtűrő képességéért felelős gént beoltják a kukoricába, és így olyan növény jön létre, ami a hűvösebb vidékeken is remekül megél. Az más kérdés, hogy egy ilyen génmódosítás hosszú távú egészségügyi és környezetvédelmi hatásait nem vizsgálják.”
A génmódosítás célja lehet igen nemes is, ám jelentős kockázatokkal járhat. Kínában olyan rizst hoztak létre, amelynek nagyobb a tápértéke, de vannak kísérletek olyan növények kifejlesztésére is, amelyek a szárazságot tűrik vagy éppen nagyobb a terméshozamuk.
„Ilyen növényeket nem forgalmaznak, olyanok viszont kaphatóak, amelyek a génmódosítás hatására rovarirtó szert termelnek, esetleg ellenállnak a gyomirtóknak – ezért számtalanszor permetezhetők –, illetve ezt a kettőt egyszerre tudják. Amiatt, hogy többször permeteznek, a gyomnövények is ellenállóbbá válnak, és egyre erősebb vegyszereket kell használni. Pedig az Egyesült Államokban már most kimutatható, hogy a génmódosított növények miatt nagyobb mennyiségben kerül méreg a termőföldbe és a vizekbe is.”
A leggyakoribbak
A génmódosított növények 90%-a kukorica, szója, repce és gyapot. Ha ezekből az összetevőkből van valamelyik egy élelmiszerben, és a termék nem helyi vagy minősített bio, akkor gyanakodhatunk. Az Európai Unió szabályai szerint a terméken fel kellene tüntetni, hogy génmódosított összetevőt tartalmaz, ám egy jogszabályi hézagnak köszönhetően ez nem feltétlenül kerül rá a csomagolásra.
Mi a helyzet Magyarországon?
Európában mindössze 2 génmódosított növény termelését engedélyezik, egy burgonya és egy kukoricafajtát, ám ezek vetése Magyarországon tilos! Jelenleg több mint 20 hasonló termék várja az engedélyeztetést az unióban.
„A mi földjeink biztonságban vannak, de ugyanez nem mondható el a kamránkról. Ugyanis az Egyesült Államokból vagy Argentínából érkező szójaszállítmányok 90%-a génmódosított. Az élelmiszereink közel 70%-ában van szója, és ennek 60%-ába kerül a génmódosított fajtából.”
Ijesztő eredmények
A génmódosított növényekkel és az ezekből készült élelmiszerekkel kapcsolatban nem végeztek olyan kutatásokat, amelyből kiderülhet az emberekre gyakorolt hosszú távú hatása, ám az állatkísérletek ijesztő eredményekkel szolgáltak.
„Egyes génmódosított növényekkel táplált állatoknál megnőtt a vastagbélrák, a gyomorvérzés, illetve a máj- és hasnyálmirigy-betegségek esélye. Más, GM-növényekkel táplált kísérleti állatoknak kevesebb és kisebb súlyú utódjuk született.”
Amiben biztosan nincs
A minősített biotermékek esetében biztonságban vagyunk. Az összes hazai bébiételgyártó garantálta, hogy génmódosított növényeket nem használnak.
Mit tehetünk?
„Arra biztatom a vásárlókat, hogy a termékek összetevői kapcsán is járjanak nyitott szemmel, illetve ne mondjanak le a kedvenc termékeikről. Vegyék fel a kapcsolatot a forgalmazóval, a gyártóval, és kérjék tőlük, hogy ne használjanak génmódosí tott alapanyagokat” – ajánlja Tömöri Balázs, a Greenpeace munkatársa.
Fotó: Shutterstock
