A birodalmi gyűlés desszertje
A töltött bonbonok eredetéről többféle legenda is ismert. Az egyik szerint a 17. század végén Regensburgban székelő örökös birodalmi gyűlés arról vitázott, hogyan lehet a szétesett Német Birodalmat egységes irányítás alá vonni. Az elhúzódó tárgyalásokban megfáradt államférfiak elegáns vacsorákon pihenték ki az ülésezést. A tanácskozáson megfigyelőként XIV. Lajos követe, a francia Plessis-Praslin marsall is részt vett.
Az ő kíséretéhez tartozó német szakács készítette el azt az apró édességet, amelyet a gyűlésről Reichstagskonfektnek nevezett el. Újítása abban állt, hogy a korábban is fogyasztott cukrozott mandulát és mogyorót a divatos csokoládéval vonta be. Urának is igyekezett a kedvében járni a finomság francia elnevezésével, a pralinével.
A bonbon név eredetét is a Napkirály udvarához kötik a történészek: a cukrozott mandula akkora sikert aratott az előkelő társaságban, hogy a hölgyek nem győzték dicsérni: „Bon, bon!”, azaz „Jó, jó!” mondogatták. Egy másik történet szerint a feltalálása korábbra vezethető vissza, XIII. Lajos király próbálta a franciaországi Bordeaux lakóinak lázadó hangulatát lehűteni a polgároknak kiosztott édes apróságokkal.
Magyar legendák
Gerbeaud Emil, eredeti nevén Émile Gerbeaud 1884-ben Svájcból érkezett Pestre a feleségével. Az édességre és luxusra éhes úri közönséget hamar meghódította a macskanyelv, a többféle francia teasütemény és persze a konyakmeggy, amelyet az 1896-os millenniumi kiállításon mutatott be. Halála után felesége, Ramseyer Eszter vitte tovább a céget.
Távoli kontinensekre is szállított a fadobozba zárt finomságból, amely a városi polgárság elegáns ajándéka lett. De szerették a Gerbeaud cukrászműhelyben tanuló diákok is, akik első tanóráikon szépen végigkóstolgatták a desszertválasztékot.
Ez is érdekelhet: Ötven éve süti a Gerbeaud édességeit Zsuzsa: „Nekem mindig a sütés volt az életem”
A másik nagy hazai klasszikus a Százszorszép desszert, amely ma is a szinte minden családban fellelhető virágos dobozban kapható. Ferenc József egyenesen Koronás Magyar Érdemkereszttel méltatta a csokoládégyáros, Stühmer Ferenc tevékenységét, akinek a termékeiért Sisi is rajongott. A háborút követő államosítás után az ikonikus doboz formája megmaradt, ám a Szűz Mária könnyeit szimbolizáló virágok helyett 1952-től jó ideig a csemegekosár szimbóluma díszítette az édességet. Mostanság azonban újra az eredeti díszítést viseli.
Növényi zsiradék nélkül
Európában Svájc és Belgium versenyez a csokinagyhatalom címért. A belga csokoládé aranykora akkor kezdődött, amikor a 19. században a belga sereg meghódította Közép-Afrikát. A híres belga pralinékat a Svájcból Brüsszelbe költözött Neuhaus család kezdte gyártani 1912-ben: a falatnyi fekete csokoládékat mogyoró-, kávé-, nugát- és gyümölcsös-vajas krémmel töltötték meg. Ez az édesség olyannyira divatba jött, hogy Jean Neuhaus műhelye alig győzte kiszolgálni az ínyencségre vágyó vevőket. Így jött létre a világ első csokiboltja, amelyből ma is rengeteget találunk Belgium-szerte. A belga csokoládé készítésekor nem használnak növényi zsiradékot, ragaszkodnak a kakaóvajjal és cukorral kevert kakaópasztához.
Fotó: gettyimages
