Sokan nem tudják, hogy a gombászat pont olyan, mint a vadászat vagy a gyógynövény gyűjtése – az erdei haszonvételek között tartják számon. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (2009. évi XXXVII.) gombaszedésre vonatkozó szabályait szakértőnk segítségével vettük sorra.
Derítsük ki: ki a tulajdonos?
Először is tisztázzuk az alapokat: rendeltetésétől és állapotától függetlenül, Magyarország minden része valakinek a tulajdonában van – tehát a vadon termő gomba vagyoni értéket jelent, ráadásul első körben azé, akinek a területén találtuk. Hazánknak egyébként csaknem 20 százaléka erdő. Ennek az alig kevesebb, mint 2 hektárnyi területnek a jó része állami tulajdonban van.
„A legfontosabb szabály: a gyűjtés csak és kizárólag a környezet megkímélésével történhet, nem okozhat még rövid távú károkat sem – mondja szakértőnk. –. A gyűjtés joga elsődlegesen a tulajdonost illeti meg. Ez azt jelenti, hogy ő annyit és annyiszor szedhet, ahányszor csak szeretne, még a kincset érő, föld alatti gombákat, tehát szarvasgombát is. Egyedül a védett gombákat kell neki is elkerülnie. Ő természetesen a föld birtoklását, használatát, a hasznok szedésének jogát, vagy akár a rendelkezési jogot másnak is átengedheti, akár egy erdőgazdálkodónak is.
A törvény szerint, ha ő nem szedi le a föld feletti gombákat, és azt másnak félreérthetetlen módon nem tiltja meg, akkor azt állami erdőben bárki gyűjtheti, saját étkezési célra. Föld alatti gombák esetében viszont már fel kell mutatnunk az erdőgazdálkodó előzetes engedélyét! A jogszerűen begyűjtött gomba tehát a gyűjtő tulajdonába kerül. Nem állami területen azonban a föld feletti gombák gyűjtéséhez is a tulajdonos vagy az ő jogait gyakorló erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha ezt ellenőrzéskor nem tudjuk felmutatni, erdővédelmi bírságot szabnak ki ránk. Szélsőséges esetben sor kerülhet szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségre-vonásra vagy polgári jogi kártérítésre is.”
További szanciók
És hogy mi számít félreérthetetlen jelzésnek? Például a tábla, a kerítés, az őr, tehát ha a belépést a tulajdonos akadályozza. Ha ilyent nem látunk, akkor tehát állami tulajdonban egyéni szükségletre szedhetünk gombát. De nem mindegy milyen fajtát és mennyit. Nézzünk utána, melyik az a 35 gombfajta, ami gyűjtési tilalom alá esik – különben szintén erdővédelmi bírság jár, mint ahogyan akkor is, ha meghaladjunk a naponta, személyenként számolva 2 kilogrammos mennyiséget.
„Természetesen az így gyűjtött gomba kereskedelmi forgalomba nem hozható – folytatja szakértőnk. – Figyelnünk kell továbbá arra is, hogy ezek a szabályok kizárólag az erdőtörvény hatálya alá tartozó területekre vonatkoznak, vagyis például az arborétumokra, a közparkokra, a tanyákra, a folyók, patakok medreire, az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre már nem. Mint ahogyan azt is tudnunk kell, hogy az adott erdő a nyilvánosság számára nyitva áll-e, hiszen egy vadászati célból lezárt erdőben nem hogy gombászni, de még tartózkodni sem szabad.”
Jó tudni: védett területen a gyűjtéshez természetvédelmi engedélyt is be kell szerezni.
Alapszabályok kezdőknek
Különítsük el: Figyeljük rá, hogy mindig fajokra elkülönítve gyűjtsük a gombákat, de még véletlenül se nylonzacskóba – ha befüllednek, gyorsan megromlanak. Használjunk (papír)dobozokat, illetve szellős kosarat.
Ne rúgjuk fel őket: Csak tovább terjesztjük a mérgező gyilkos galócát, ha eltapossuk őket – a cipőnkön magunkkal vihetjük a spóráit.
Kerüljük a veszélyeztetett helyeket: Ipari létesítmények és sztrádák környékén, folyók árterében ne gombásszunk. A vasúti sínek mentén is például erős gyomirtó szereket permeteznek.
Kérjünk segítséget: Aki nem vizsgázott gombaszakértő, soha ne süssön-főzzön úgy az általa szedett gombából, hogy előtte azt nem ellenőriztette. Kijelölt gombaszakértőket piacokon találunk (hétvégén csak nagyvárosokban).
Nyersen ne kóstolgassuk: A már ellenőrzött gombákat minél előbb tisztítsuk meg, illetve használjuk is fel. De sohase ízlelgessük őket nyersen!
Külföldön ne gombásszunk: Idegen tájakon nőhetnek olyan fajok, amelyek hasonlítanak a hazaiakra, de mérgeznek. Ilyen például az isztriai világító tölcsérgomba, ami olyan, mint itthon a sárga rókagomba.
Hívjunk orvost: Ha gomba evése után megindul a hasunk vagy hányunk, hívjunk rögtön orvost. De jó tudni: ha később, az evés után öt-hat óra elteltével jelentkeznek a tünetek, erősen mérgező gombát ettünk.
Fotó: pexels
