Az érzelmi állapotunkat sok minden befolyásolja negatívan: a családi viszonyok, a munkahelyi miliő, az időjárás, de akár egy könyv vagy egy film is bánatossá tehet. A szomorúság, a letargia és az ingerlékenység akkor érdemel nagyobb figyelmet, ha állandóan és minden ok nélkül tör ránk. Amennyiben kizártuk a mentális gondok eshetőségét, érdemes kivizsgáltatni magunkat, nem ezekről a problémákról van-e szó.
Pajzsmirigy-rendellenesség
Ez a szerv szabályozza a testhőmérsékletet, továbbá nagyban függ tőle a testsúly, a bőr és a haj egészsége, illetve hatással van az energiaszintre, hangulatra. Tehát egyértelmű: ha a pajzsmirigy „kikapcsol”, mi is „kikapcsolunk”. A pajzsmirigy-túlműködés miatt különösen ingerlékenynek vagy idegesnek érezhetjük magunkat, míg az alulműködés motiválatlanná tehet.
Premenstruációs diszfóriás zavar
A premenstruációs szindrómáról (PMS) sokat hallhattunk, de ennek a súlyosabb esetéről, a PMDD-ről már annál kevesebbet, pedig számos kellemetlen tünettel jár. Ilyen például a szélsőséges hangulatingadozás, az emésztőszervrendszeri, a bőr- és a neurológiai problémák. Ezek a panaszok a női ciklus utolsó hetében jelentkeznek, és a menstruáció kezdete után el is múlnak, de addig pokoli kínokat okozhatnak. Sokat javíthatunk a panaszokon, ha ebben időszakban odafigyelünk a testmozgásra, a meditációra, és kevesebb stressznek tesszük ki magunkat.
Alvási apnoe
Csak emlékezzünk vissza a csecsemős, kisgyermekes életszakaszunkra, és arra, hogyan befolyásolta hangulatunkat a tartós alvásmegvonás! Viszont nemcsak a pihenés mennyisége, de a minősége is hatással lehet a kedélyállapotunkra, csupán nehezebben hozzuk összefüggésbe vele. Súlyos alvászavar során a légzés időről időre kimarad (óránként nagyjából 30 alkalommal), és legtöbb esetben hangos horkolás kíséri. Noha nem ébredünk fel rá teljesen, nem tudunk megfelelően pihenni, és emiatt egész nap fáradtnak, álmosnak, levertnek és nyugtalannak érezhetjük magunkat.
Vitaminhiány
Egy vérvétellel rögtön kideríthető, hogy esetleg nem vitaminhiány okozza-e az állandó rossz kedvünket. Amennyiben a szervezetünkben kevesebb az A-, D- és a B12-vitamin a kelleténél, bizony, ne csodálkozzunk, ha semmihez nincs kedvünk, és legszívesebben egész nap az ágyban gubbasztanánk. A kiegyensúlyozott – feldolgozott élelmiszerekben és cukrokban szegény – táplálkozás hangulatstabilizáló is. Nemcsak a testünk, de az agyunk is megszenvedi, ha nem étkezünk megfelelően.
Allergia, ételérzékenység
Pollenalergia vagy gluténérzékenység is állhat az állandó melankólia hátterében, ami egy vérvétellel szintén könnyen kideríthető. Több kutatás hozta már összefüggésbe a gluténérzékenységet a depressziós tünetekkel, amelyek a speciális diétát betartva nagyban enyhülnek. Ezenkívül minden kezeletlen allergia megterhelheti az immunrendszert, ami letargiát és gyakori betegeskedést okozhat.
Parkinson-kór
A betegség tünetei látványosak a környezet számára, hiszen kézremegéssel, lassú mozgással, merev végtagokkal és egyensúlyi problémákkal jár. De mivel ez a neurodegeneratív rendellenesség magában foglalja a hangulatszabályozó agyi vegyületek csökkenését, a lelkiállapoton is sokat ronthat. Egy amerikai professzor szerint a Parkinson-kórosok 40-50%-a depressziós, és bár a betegség nem gyógyítható, az időben elkezdett kezelések, a gyógyszerek és az életmódbeli változtatások sokat segíthetnek a tünetek, köztük a keserűség és a bánat enyhítésében is.
Tanácsok a tartós rosszkedv ellen
Bármi is a kiváltó ok, ezekkel segíthetünk a tünetek enyhítésében.
- A napi menünk lehetőleg tartalmazzon minél több zöldséget, dióféléket, sovány fehérjéket. Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, a telített zsírokat és a cukros ételeket, mert ezek mind rossz hatással lehetnek a hangulatunkra, és növelhetik a szorongást.
- A naplóírás – bár mostanában kevésbé divatos – jó módszer, hogy kiírjuk magunkból a negatív gondolatokat, érzéseket, szomorú emlékeket. Szakemberek igazolják, hogy a szorongás és a depresszió is könnyebben kezelhető a rendszeres naplóírás mellett.
- Vegyük körül magunkat olyan barátokkal, családtagokkal, akikre bármikor számíthatunk, és mellettünk állnak a nehezebb időkben is. Pont ennyire fontos, hogy építsük le azokat a kapcsolatainkat, amelyek lehúznak, kényelmetlenséget okoznak.
- Kutatások bizonyítják, hogy a pluszkilóink a mentális egészségünket is ronthatják, ugyanis az elhízás és a cukorbetegség is növeli a depresszió kockázatát, ezért is kell beiktatni a rendszeres sportot, de legalább a mindennapi sétát az életünkbe.
Kiemelt kép: Adobestock
Szöveg: Sinkó Edit
