„Magyarországon ma 1000-1500 olyan beteg van, akinél úgynevezett interstitialis cystitist, más néven hólyagfájdalom-szindrómát vagy IC-szindrómát diagnosztizáltak” – fejti ki a betegség specialistája, dr. Lovász Sándor, az RMC Clinics urológus szakorvosa, aki hozzáteszi: ennél azonban sokszorta több ember életét keseríti meg ez a probléma. Ha a külföldi statisztikai adatokat Magyarországra vetítjük, akkor akár százezer ember is élhet az életminőséget nagy mértékben rontó, kínzó tünetekkel.
„Nincs még egy olyan ismert betegség, amelyik ennyire alul-diagnosztizált lenne, mind a férfiak, mind pedig a nők körében. Sajnos jellemző, hogy a betegek sokáig vándorolnak az egészségügyben, és számos betegség téves diagnózisát megkapják, mielőtt kiderülne, mi a valódi problémájuk. A nőknél például gyakran állapítanak meg hüvelyfájdalmat, hüvelygyulladást, krónikus hólyaghurutot vagy akár endometriózist, a férfiakat pedig sokszor krónikus prosztatagyulladás vagy jóindulatú prosztatamegnagyobbodás miatt kezelik vagy akár műtik tévesen. Sőt, sokszor akár pszichológushoz, pszichiáterhez is küldik a beteget” – teszi hozzá a szakorvos.
A tünetek tévútra vezethetnek
A helytelen diagnózis sokszor annak is köszönhető, hogy az IC-szindróma tünetei valóban megegyeznek más húgyúti, nőgyógyászati vagy prosztataproblémák tüneteivel. A gyakori (naponta akár harmincszori), rajtaütésszerű, parancsoló vizelési inger, az égető hólyagtáji és húgycsőfájdalom és az akár mindössze fél deciliterre csökkent húgyhólyag-kapacitás mellett a nőknél a hüvelytáj, a férfiaknál a gáttáj és a here fájdalma is előfordulhat. A nőknél ötször gyakrabban fedezik fel ezt a betegséget, mint a férfiaknál, de szakértőnk szerint a valóságban valószínűleg ugyanannyi férfi beteg lehet, mint nő.
Kellemetlen beavatkozások nélküli vizsgálatok
A heves fájdalmak annak köszönhetők, hogy a húgyhólyag felszínét bevonó, védő nyákréteg megsérül, így a vizeletben levő maró anyagok irritálják a hólyag falát. Sajnos a probléma magától nem javul, sőt idővel egyre rosszabbra fordul, akár hólyagzsugort is okozhat. Az elhegesedő hólyagfal pedig elzárhatja a vesevezetékeket, akár életveszélyes veseelégtelenséget is kiváltva.
A betegség pontos oka egyelőre nem ismert. Dr. Lovász Sándor szerint valószínűleg örökletes problémáról lehet szó, amely csak egy bizonyos életkorban jut el arra a szintre, hogy érezhető bajokat okozzon. Egy biztos: nem a húgyúti fertőzések szövődményeként jön létre. A szakorvos szerint épp ellenkezőleg: ha a hólyag védő nyákrétege sérült, könnyebben léphet fel baktérium okozta, visszatérő húgyúti fertőzés a betegnél.
De hogyan lehet eljutni a megfelelő diagnózisig? „Először mindenképpen vizelettenyésztésre van szükség , hogy a bakteriális fertőzés kizárható legyen. Ha fertőzés igazolódik, ennek a kezelése az elsődleges, ha azonban nem mutatható ki a bakteriális fertőzés, újabb vizsgálatok következnek – mondja dr. Lovász Sándor.
Dr. Lovász Sándor és munkatársai olyan speciális, vizelési naplón alapuló, kellemetlen beavatkozásokkal nem járó módszert használnak a diagnózis felállításához, amely nemcsak a betegség meglétét képes igazolni, hanem azt is megmutatja, mennyire előrehaladott állapotban van a probléma. A vizsgálat későbbi ismétlésével pedig a betegség javulásának mértékét lehet nyomon követni.
Súlyos esetben is van rá gyógymód
„IC-szindróma esetén a kezelésnek minden esetben személyre szabottnak kell lennie, ezért is van szükség a betegség aktuális állapotát tükröző, pontos diagnózisra” – ismerteti a lehetőségeket dr. Lovász Sándor.
A kezdeti, enyhe tünetekkel járó stádiumban a megfelelő diéta, a bőséges folyadékfogyasztás és egyes étrend-kiegészítők, célzott gyógyszerek szedése is elegendő lehet. A diéta célja ilyenkor az, hogy a vizelet savasságát csökkentsük, vagyis érdemes a savasodást okozó élelmiszereket, például az ecetes ételeket, a citrusféléket és egyéb gyümölcssavakat, valamint a hólyagot ingerlő összetevőket, például egyes fűszereket, gyógynövény-készítményeket, az alkoholt és a koffeint kiiktatni az étrendből. A legjobb hozzáértő dietetikus segítségével összeállítani a beteg étrendjét, különösen akkor, ha valamilyen más betegség miatt is diétáznia kell.
Ha ez nem elegendő, és a tünetek nem szűnnek, a húgycsövön keresztül a hólyagba fecskendezett speciális gyógyszerkoktél csillapíthatja a kellemetlenségeket, és segít a sérült nyálkaréteg pótlásában.
„Ezt a gyógyszerkombinációt ma már nem katéteren keresztül juttatjuk a hólyagba, hanem egy speciális fecskendőadapterrel – így a húgycső nem sérülhet, mint a katéteres beavatkozásoknál, ehelyett a gyógyszer itt is hat és segít” – mondja urológus szakértőnk.
Ha ez a kezelés sem használ, akkor műtéti megoldások jöhetnek szóba. Ilyen például az az endoszkópos eljárás, amelynek során az orvos leégeti a sérült nyálkahártya-területeket, és vele együtt az ott felszaporodott fájdalomreceptorokat. Ettől az eljárástól szinte azonnal csökken a fájdalom és javul a beteg életminősége. Különösen súlyos esetben pedig nagyobb műtétek segíthetnek, amelyek során a legmodernebb eljárásokkal akár új hólyagot is ki lehet alakítani. A legfontosabb azonban a korai felismerés, mert ilyen esetekben az időben megkezdett gyógykezeléssel megelőzhető az állapot romlása, sőt akár a teljes panaszmentesség is elérhető, és hosszú éveken át fenntartható.
Fotó: Adobestock
