Egy jól működő, szeretetteljes családban magától értetődő, hogy a szülők gondoskodnak a gyerekeikről, és minden szükségeset megadnak nekik a nevelésük során. Később fordulhat a kocka: amikor a felnőtt gyerek már önálló életet él, és esetleg a szülő szorul segítségre, ők kérhetnek támasznyújtást. Ez lehet fizikai segítség éppúgy, mint anyagi támogatás. Persze nem mindig beszélhetünk ideális esetről… Vajon mikor kérheti, kötelezheti a szülő a gyereket arra, hogy segítse őt? A szakembert kérdeztük.
Fontos a sorrend betartása
„Elsősorban a polgári törvénykönyv szabályozza ezt a kérdést. A jogszabály pontosan leírja, ki, milyen feltételek mellett lesz jogosult az úgynevezett rokontartásra. Ez tehát nem jár automatikusan mindenkinek, hanem kérvényezni kell a bíróságon, ahol ezután alaposan megvizsgálják a jogosult (szülő) és a kötelezett (nagykorú gyerek) helyzetét” – kezdi dr. Major Szilvia ügyvéd.
Az első és legfontosabb, hogy a jogalkotók felállítottak egy tartási sorrendet, vagyis először a gyermekről köteles valaki gondoskodni, aztán a házastársáról, a volt házastársáról, majd az élettársáról, és csak ezután jön a sorban a szülő, illetve az utolsó helyen az egyéb rokon.
„Ez a sorrend nem felcserélhető, tehát a szülő soha nem előzheti meg a gyermeket. És itt mindjárt el is érkezünk ahhoz, hogy mit vizsgál a bíróság először: megnézik, hogy a kérvényezőnek (szülőnek) van-e tartásra képes házastársa, volt házastársa, élettársa. Amennyiben nincs ilyen személy, akkor lehet – a többi feltétel megléte esetén – erre kötelezni a gyermeket” – folytatja a szakember.
A viselkedése is befolyásolja
A szülőtartás annak jár, aki önhibáján kívül nem tudja eltartani magát. A rászorultság mellett vizsgálják az illető mentális, fizikai állapotát, életkorát és munkaképességét is, vagyis, hogy képes-e munkavégzésre.
„Ha valaki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, esetleg munkanélküli járadékban részesül, akkor nem ítélhető meg számára a tartásdíj. Kizáró ok továbbá, ha a kötelezettel szemben súlyosan kifogásolt magatartást tanúsított korábban (például nem fizetett gyerektartást, bántalmazta stb.), vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt nem jogosult erre. Ha például valaki a játékszenvedélye miatt hatalmas adósságokat halmozott fel, és ezért okoz neki gondot a megélhetés, szintén nem érdemes a tartásra” – magyarázza szakértőnk.
A gyerek szemszögéből
A bíróság természetesen vizsgálja a kötelezetti oldalt is, a törvény ugyanis kimondja, hogy nem köteles mást eltartani az, aki saját szükséges tartását vagy a tartási sorban előbb lévők tartását veszélyeztetné ezzel.
„Ha például valaki olyan élethelyzetben van (alacsony a fizetése, albérletet kell fizetnie, stb.), hogy a szülő tartása komolyan veszélyeztetné a saját szükségleteinek kielégítését, esetleg kiskorú gyerek(ek)ről kell gondoskodnia, vagy házastársának, stb. tartásdíjat kell fizetnie, attól nem kérhető a szülőtartás.”
Fotó: adobestock
