A jogszabályok pontosan szabályozzák, hogy kit milyen feltételek mellett lehet gondnokság alá vetetni, és azt is, hogy ki lesz a gyámja. Dr. Major Szilvia ügyvéd segít átlátni a helyzetet.
Gyám vagy gondnok?
„Először is tisztázzuk a fogalmakat! A köznyelvben gyakran tévesen használjuk a gyámság kifejezést. Gyámságról ugyanis kiskorúak esetében lehet szó. A nagykorúakra – így az idős szülőkre, nagyszülőkre – a gondnokság vonatkozik: és a nagykorú cselekvőképességének korlátozását jelenti” – magyarázza az ügyvéd.
A 2013. évi V. tv. (Ptk.) vonatkozó rendelkezései szerint a cselekvőképesség korlátozható részlegesen és teljesen. Mindkét esetben bíróság dönt az elrendeléséről, ha igazságügyi pszichiátriai szakértő bevonásával megállapítja, hogy másként nem biztosítható a személy jogainak védelme.
Bizonyos ügyekben
A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt meghatározott ügycsoportban a gondnokság alá helyezése indokolt.
„Ez azt jelenti, hogy a bíróság meghatározza azokat az ügyeket, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza, vagyis amelyekben nem dönthet az illető egyedül, csak a gondnok hozzájárulásával. Ilyen lehet például különböző eljárások indítása, vagy a gyógykezeléssel kapcsolatos kérdések eldöntése. Azokban az ügyekben, amelyekben a korlátozást nem szabályozza a bíróság, az illető önállóan eljárhat, dönthet” – mondja Szilvia.
Ki kérvényezheti?
A törvény pontosan meghatározza, hogy kik indíthatják el a gondnokság alá helyezési pert. Ilyen személy lehet a házastárs, élettárs, egyenesági rokon (gyermek, szülő), testvér, a gyámhatóság és az ügyész. Amennyiben nem tartozunk a fenti jogosulti körbe – mert például távolabbi rokonunk szorul gondnokság alá helyezésre –, akkor a gyámhatóságnál kell bejelenteni az igényt. A gondnokság alá helyezettekről nyilvántartást vezetnek, és a gondnokság alá helyezést kötelező legalább ötévente felülvizsgálni. Ha pedig a feltételek már nem állnak fenn egy esetleges állapotjavulás miatt, akkor a megszüntetés/korlátozás indokolt. A gondokot a gyámhatóság rendeli ki.
A véleményét akkor is meg kell hallgatni
Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljeskörűen hiányzik. Ebben az esetben az illető személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.
„Ez persze nem jelenti azt, hogy semmit nem végezhet az illető egyedül. Vásárolhat például egy kenyeret a boltban vagy befizetheti a számláját. Ám egyéb szerződéseket – például lakás eladása, bérbeadása stb. – nem köthet. A kirendelt gondnoknak azonban meg kell hallgatnia a véleményét olyan ügyekben is, amelyekben egyedül nem dönthet az illető.
Fotó: adobestock
