Egyeztessük a sztorit!
Ha tudjuk, hogy a gyerek előbb-utóbb felhoz egy tabutémát, például a szexről kérdez vagy egy családtag betegségéről, akkor sokat segít, ha először a másik szülővel egyeztetünk arról, mit mondunk neki. Ez előre oldja bennünk a feszültséget, és nem keveredünk bele a mondandónkba sem.
A csapból is a szex folyik
A gyerekek egyre gyakrabban találkoznak a szexualitással, így egyre előrébb tolódik az a kor, amikor kívancsiak lesznek. A legjobb, ha nem megyünk elébe a dolgoknak, és megvárjuk, amíg ő teszi fel a kérdéseket, amikre könnyebb válaszolni, mintha nekünk kellene felépíteni egy történetet magyarázatként. Ha van háziállatunk, a legegyszerűbb annak a szaporodási ciklusával kezdeni.
Elmúlás, túl korán
Az egyik legtraumatikusabb élmény a kicsi számára, amikor váratlanul elveszít egy szeretett családtagot. Ha esetleg nem is azonnal, de idővel jönnek a kérdések: „Akkor ő most hová került?”, „Elutazott? Na de hova? És ezért most miért sírsz? Biztosan visszajön.”
A szakértőnk, Piczkó Katalin pszichiáter szerint a halálról gyereknyelven beszélni annál könnyebb, minél konkrétabb – például vallási, spirituális keretbe tudjuk azt foglalni.
„Egyszerűbb helyzetben vannak azok a családok, ahol a hit meghatározza a halálról alkotott elképzeléseket is. Így a gyerek már valószínűleg nem először találkozik azzal, hogy mi hogyan vélekedünk az elmúlásról. Ha úgy tudja, az eltávozott a mennyországba megy, elmesélhetjük, vajon milyen is lehet ott. Mondhatjuk, hogy békés, biztonságos helyen van az illető, ahol sok-sok szeretet veszi körül. Így lehetőséget adunk neki a fantáziálásra. Ha nem tudjuk konkrét hitrendszerbe ágyazni mindezt, meséljünk a természet körforgásáról. Arról, hogy az élet a világon mindenhol ciklikus. A növények is rügyeznek, kihajtanak, majd ősszel lehullajtják leveleiket. Ha mesékkel vagy egyéb történetekkel tudunk példákat hozni, az rengeteget segít a kicsiknek a megértésben és a feldolgozásban” – véli a pszichiáter.
Ne játsszuk a mindentudót!
Amikor a gyerkőc faggatózik, nem gond, ha nem tudunk minden kérdésére felelni. Elárulhatjuk, hogy mi sem tudunk sokat a mennyországról vagy egy betegségről. Attól, ha a kicsi nem végtelen tudásúnak lát minket, nem csalódik bennünk.
Rázósabb úton: vetélés a családban
„Egy kistestvér megérkezése önmagában is traumát jelent a gyerek számára, megjelenik a féltékenység is. Ilyenkor a szülő hozzáállása rengeteget számít: ha pozitív közös élményeket vetít előre, például azt, hogy milyen jó lesz majd vele együtt játszani, oldódik a gyerekben a feszültség” – kezdi a szakértő. De mi történik akkor, ha a pici idő közben úgy dönt, mégsem születik meg?
„A veszteséget gyakran még a szülők is nehezen dolgozzák fel, és ilyenkor rájuk hárul annak a terhe is, hogy mindezt megosszák a testvérrel. A gyerek kora ellenére megértheti, hogy valami baj történt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy visszafordult vagy meggondolta magát, és talán máskor, később jön el hozzánk. A halál szót nem is kell használnunk, mert nincs jelentősége, csak, ha a gyerek konkrétan rákérdez.”
Segítség, a nagyi már nem a régi!
Az időskorral járó demencia gyakran olyan viselkedésbeli változásokat okoz, amit a gyerek nehezen ért meg. Hiszen az addig kedves és hétvégén almás lepényt sütő nagymama most talán trágár módon beszél gyerekeivel, esetleg nem is ismeri meg őket.
„Az időskori problémák, illetve bármilyen más pszichés zavar a családban nagyfokú őszinteséget igényel. A legjobb az egyenes út: ha megmondjuk a gyereknek, hogy a családtag most beteg. Ha van a problémáról bármilyen konkrét információnk, elmondhatjuk neki, persze csak annyit, amennyit megért. Nem szükséges például átlátnia azt, miként meszesednek el az agyban az erek, de azt képes felfogni, hogy a nem megfelelő vérkeringés, mely az időskorral jár, gondolkodásbeli zavarokat eredményez. Bármely pszichés betegség megváltoztathatja a család életét, és
a gyerek akkor tud alkalmazkodni az új helyzethez, ha bevonjuk életkorának megfelelően” – javasolja Katalin.
Vonjuk be a gyereket!
Bátran kérjük ki a kicsik véleményét arról, miként kezeljünk egy váratlanul felmerülő helyzetet. Például emlékezzünk meg egy szerettünkről, esetleg úgy, hogy elmondunk egy mesét, a beteg rokont örvendeztessük meg egy virággal. Csak arra figyeljünk, hogy a gyermek életkorához igazítsuk!
Fotó: profimedia
