Ismerem a legközelebbi barátaim jó és rossz tulajdonságait.
a. Természetesen így van. (1)
b. Nem egészen. (3)
c. Hát, valakiét igen, valakiét nem. (2)
Az első benyomásom egy emberről…
a. általában mindig helyes. (3)
b. később sokszor tévesnek bizonyul. (1)
c. legtöbbször helyes, de előfordul, hogy tévedek. (2)
Észreveszi, ha valaki nem kedveli önt?
a. Csak akkor, ha egyértelműen érezteti velem. (3)
b. Addig nem tűnik fel, amíg valaki fel nem hívja rá a figyelmemet (1)
c. Azonnal megérzem. (2)
Ha valaki hazudik nekem, azt…
a. gyakran nem veszem észre. (3)
b. a hatodik érzékem azonnal jelzi nekem. (2)
c. csak akkor veszem észre, ha előtte sokáig az orromnál fogva vezetett. (1)
Észreveszi, ha a környezetében valaki nem érzi jól magát?
a. A baráti és család körömben egy pillantásból rájövök, ha valakinek rossz a kedve. (2)
b. Nem, magamtól sosem. (1)
c. Attól függ, mennyire érdekel az a bizonyos személy. (3)
Ha a munkahelyemen vagy a baráti körömben rossz a hangulat,
a. azt azonnal észreveszem. (3)
b. arra valakinek mindig fel kell hívnia a figyelmemet. (1)
c. sosem tudom eldönteni, hogy tényleg így van, vagy csak beképzelem magamnak. (2)
Barátaival egy szórakozóhelyen ülnek, ahol nagyon hangosan szól a zene. Néhány méterre önöktől két ember elkezd vitatkozni.
a. A hangzavar miatt ezt biztosan nem veszem észre. (1)
b. A hangos zene ellenére azonnal feltűnik a dolog. (2)
c. Csak azért veszem észre, mert a többiek is odanéznek. (3)
Mennyire képes jól megítélni egy ember jellemét, ha csak a kinézetére hagyatkozhat?
a. Szerintem a külsőből nem lehet jellemvonásokra következtetni! (1)
b. Általában eltalálom. (3)
c. Attól függ, milyen környezetben vagyok. A szakmai életben nagyobb csalódások értek már emiatt, mint a magánéletemben. (2)
Ha helytelenül viselkedtem, azt…
a. a környezetem reagálásából azonnal észreveszem. (3)
b. magamtól nem veszem észre. (1)
c. legtöbbször csak akkor veszem észre, amikor újragondolom a helyzetet. (2)
Barátnői mennyire értékelik a tanácsait, ha ruháról, sminkről vagy frizuráról van szó?
a. Szinte sosem kérdezik a véleményemet, mert tudják, hogy nem vagyok tisztában az ízlésükkel. (2)
b. Megkérdeznek, de a döntés előtt mások véleményét is kikérik. (3)
c. Mindig engem kérdeznek meg elsőként! (1)
Milyen az együttérző-képessége?
a. Számomra még az idegenek érzései is fontosak. (3)
b. Csak a közeli barátaim érdekelnek. (1)
c. Nehezen tudom kifejezni az érzéseimet. (2)
Jól megjegyzi az emberek arcát?
a. Igen, ha egyszer már láttam valakit, akkor bármikor felismerem. (1)
b. Ha beszélgettem is az illetővel, akkor természetesen felismerem újra. (3)
c. Sajnos nagyon rossz az arcmemóriám. (2)
A hétköznapokban sok időt tölt emberek társaságában?
a. Inkább magányos típus vagyok (2)
b. A munkám révén sok emberrel kerülök kapcsolatba. (3)
c. A munkatársaimon és a családtagjaimon kívül nem szoktam találkozni senkivel. (1)
Értékelés
13–18 pont: Emberismeretből gyakorolni kell
A jó megérzések területén nem mondható profinak. Ne ijedjen meg, pusztán arról van szó, hogy olyan életet él, amelyben nem volt szerencséje sok embert megismerni. A megérzések helyes felhasználása a hétköznapi életben egy olyan képesség, ami fejleszthető, és hosszú éveken át tartó gyakorlással tökéletesíthető. Először is próbálja megfigyelni az embereket a környezetében. Hogyan reagálnak önre és másokra? Hogyan viselkednek stresszes állapotban? Az ilyen helyzetekből lehet tanulni a legtöbbet. Még egy ötlet: üljön ki egyedül egy utcai kávézóba, és nézegesse maga körül az világot. Ezzel a „gyakorlattal” élesítheti a megfigyelőképességét – ráadásul izgalmas kalandot élhet át.
19–28 pont: Van még min javítani
Ha a legjobb barátnőjéről vagy a családjáról van szó, igazán jó emberismerőnek hihetnénk. Már az arckifejezésükből tudja, milyen hangulatban vannak, és hogyan éreznek. Pontosan tisztában van azzal, hogy a különböző helyzetekben miként viselkednek, ezért a reakciójukat is tudja előre. Távoli ismerősök vagy idegen emberek esetében azonban még van mit gyakorolnia. Nem a megérzéseire, hanem a külső körülményekre hagyatkozik, amelyek befolyásolják az ítélőképességét. Hallgasson a hatodik érzékére
– bízzon benne, mert többet tud, mint amit feltételez róla.
29–39 pont: Nyugodtan bízhat a megérzéseiben
Önt aztán nem lehet könnyen megtéveszteni vagy becsapni. Emberismereti ügyekben igazi szakértőnek számít. Főleg akkor, ha olyan emberekről van szó, akik a közvetlen környezetéhez tartoznak – tehát a munkahelyéhez, a családjához vagy a baráti köréhez. Azonban önnek akkor is jók a megérzései, ha idegenekről van szó. Hamar átlát mindenkin, és pontosan tudja, hogy milyen jellemet takar az ismeretlen külső.