Megdöbbentő adatok 2013-ból
✔ Évente közel 30 gyerek hal meg bántalmazás következtében
✔ 1 felismert esetre 25 rejtett áldozat jut
✔ A gyerekvédelmi szakemberek tavaly 7300 – vagyis naponta 20 – gyerek családon belüli bántalmazásáról szereztek tudomást
✔ A gyermekbántalmazás 80 százalékát családon belül követték el
✔ A bántalmazó 41%-ban a vér szerinti apa, 39%-ban a vérszerinti anya
✔ Az áldozatokból 53%-kal nagyobb eséllyel lesz fiatalkorú bűnelkövető, a gyerekkorukban bántalmazott felnőttek között hétszer gyakrabban fordul elő öngyilkosság
(Forrás: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
Figyeljünk a jelekre!
„Nem mindig könnyű felfedezni, hogy a környezetünkben egy gyereket bántalmaznak – mondja Standovár Sára gyermekpszichológus. – Azok a gyerekek ugyanis, akik így nőnek fel, természetesnek veszik, hogy bántják őket, legyen szó tettlegességről, szóbeli bántalmazásról vagy elhanyagolásról. Amikor közösségbe kerülnek, és ott feltűnik nekik, hogy nem mindenkivel bánnak így a szülei, már rejtegetik azt, ami otthon történik.”
A szakember szerint általában két irányba mozdulnak a bántalmazott gyerekek: vagy annyira természetes számukra az áldozatszerep, hogy az iskolában is ők válnak céltáblává, vagy a tapasztalt agresszió miatt ők maguk is durvák lesznek. Sőt, meglepő módon akár mindkettő egyszerre is jelentkezhet.
„Jel lehet, hogyha nagyon megváltozik a gyerek viselkedése. Például feltűnően szótlanná válik, megrémül minden hirtelen mozdulattól, vagy elkezd bepisilni. Az is lehet, hogy egy hangosabb szóra már agresszívan reagál. Ugyanakkor fontos tudnunk, ezek a tünetek más probléma kapcsán is kialakulhatnak, így érdemes a gyereket a szülőkkel vagy azzal a személlyel együtt megfigyelni, akit a bántalmazónak vélünk. Nagyon árulkodó, ha a gyerek folyamatosan kontrollálja a viselkedését, szinte egy szót sem mer kiejteni engedély nélkül.”
Gyakran előfordul, hogy a gyerek elbagatellizálja a bántalmazást, hiszen ezt általában egy szeretett személytől kapja. Ilyenkor állandó konfliktusba kerül önmagával, és azzal hitegeti magát, hogy biztosan megérdemelte a verést. Ez a folyamatos lelkiismeret-furdalás pedig nagyfokú önbizalomhiányhoz vezethet.
Ne dugjuk homokba a fejünket!
„A legfontosabbnak azt tartom, hogyha felmerül a gyanú, hogy a környezetünkben bántalmaznak egy gyereket, ne dugjuk a fejünket a homokba – mondja Monostoriné Vass Anikó, az ORFK bűnmegelőzési osztályának gyermek- és ifjúsági főelőadója. – Egy ilyen helyzet nem fog magától megoldódni, ugyanakkor nem kell azonnal a rendőrséghez fordulni. Keressük fel a védőnőt, a gyerekorvost, a helyi gyámhivatalt vagy a gyerekjóléti központot. Ezeknek az intézményeknek van jogosultsága, hogy meglátogassák a családot, és szükség esetén kezdeményezzék a család védelembe vételét. Sok esetben elegendő annyi, hogy megtanítják a helyes etetést, tisztálkodást, vagy ha azt tapasztalják, hogy az állam által adott juttatásokat nem a gyerekekre fordítják, akkor visszavehetik azt, hogy biztosan a gyerekekre költsék.”
Ha súlyosan veszélyeztető körülmény áll fenn – például a gyerekeket rendszeresen verik, éheztetik vagy elhanyagolják –, akkor forduljunk a rendőrséghez. Érdemes a helyi kapitányságot felkeresni, hiszen így gyorsabban eljut az ügyünk az illetékesekhez, mintha központi számra telefonálunk.
„A bejelentést megtehetjük szóban és írásban is. Ha a rendőrség úgy ítéli meg, határozhat a gyerek ideiglenes hatályú elhelyezéséről, ami azt jelenti, hogy a sértett elhelyezhető egy rokon vagy ismerős családnál. Ha ez nem megoldás, akkor marad a gyerekotthonban való elhelyezés, de a bántalmazott kicsiknek az az érdeke, hogy lehetőleg ne szakítsák ki a családjából. A gyámhatóság 30 napon belül dönt arról, hogy a gyerek visszakerülhet-e a szüleihez.”
Gyerekbarát kihallgatószobák
2014-ig minden megyeszékhelyen létrehozzák a gyermekbarát meghallgatószobákat, amelyek nagymértékben csökkentik a gyerekekben az eljárás során érő traumákat. A gyermekbarát meghallgatószobákban gyerekrajzok, játékok és barátságos kialakítás segít, hogy ez ne legyen kellemetlen élmény.
Fontos!
Ha nem szeretnénk, hogy a család számára kiderüljön, ki volt a bejelentő, kérhetjük, hogy
a személyünk maradjon titok!
Van segítség!
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot, vagy keresse fel a www.ongyilkossagmegelozes.hu oldalt!
Fotó: fotolia
