Megérkezett a béta generáció: milyen gyerekek lesznek a 2025-ben születettek?

A január elsején, éjfél után alig egy perccel született miskolci Milán és a nyíregyházi Szófia Miléna nem csupán a 2025. év első magyar újszülöttjei, hanem egy új generáció legelső hazai képviselői is. A kutatók ugyanis 2025 és 2039 közé datálják a béta generációhoz tartozó gyerekek születését, bár az egyes nemzedékek közötti határvonal sosem napra pontosan elvágólagos. Nekik minden valószínűség szerint már nemcsak a digitális világ használata lesz természetes, hanem a mesterséges intelligencia is. Ám hogy valójában mi formálja majd globális szinten a vonásaikat, azt egyelőre a jövő rejti.

Tinédzserkorban a legerősebb a hatás

Miért nehéz egyelőre megjósolni a „béta gyerekek” tulajdonságait? „Egy generáció jellemzői általában az úgynevezett formatív években alakulnak ki, amelyek körülbelül a tinédzserkortól a fiatal felnőttkorig tartanak – mondja Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője. – Ez az az időszak, amikor a társadalmi, gazdasági és kulturális hatások mély nyomot hagynak a gondolkodásukban, az értékrendjükben, a viselkedésükben.”

Ráadásul a globális folyamatok mellett helyi események is befolyásolnak egy-egy nemzedéket: a babyboomerek között is óriási a különbség attól függően, hogy a nyugati világban vagy a keleti blokkban nőttek-e fel. Mindez, bár kisebb mértékben, a fiatalabb generációkra is érvényes, bár ők az internet révén már az egyre globálisabbá váló kultúra részei.

Szülővé válnak a „mai fiatalok”

Ennél is érdekesebb kérdés, hogy vajon milyen szülőkké válnak a béta gyerekeknek életet adó Y és Z generációs fiatalok. Bereczki Enikő szerint a kutatások arról tanúskodnak, hogy nagy részük, saját szüleikkel ellentétben, nem szeretne úgynevezett helikopterszülő lenni. Ezzel a szóval azt jelölik, aki egészségtelen módon, helikopterként körözve állandóan a gyereke sarkában van. Helyette azonban máris itt az új fogalom, a drónszülő.

„Az ő gyerekeik már technológia-vezérelte gyerekszobákba, a babamonitorok, okostelefonos nyomkövetők közé születnek. Így a családtagjaik távolról is képesek ellenőrizni őket és információt szerezni róluk” – mondja a szakértő.

Ezek a családalapításba mostanában vagy a közeljövőben belépő fiatalok korán szembesültek azzal, hogy az online térben nem minden arany, ami fénylik. Saját példájukon tanulták meg, hogy a közösségi oldalakon látott tökéletesség nem valódi, és a folytonos összehasonlítással a saját önbizalmukat rombolják.

„Az online lét képes elhitetni velünk, hogy léteznek tökéletes anyák, akiknél, mint egy szappanoperában, mindig rend van, és a gyerekük kéthetes korától átalussza az éjszakát. Csak mi vagyunk szerencsétlenek, akinek egy hajmosásra sincs idejük” – idéz egy harmincas anyukát Bereczki Enikő.

Azok a gyerekek, akiknek jószerivel már születésük előtt is volt digitális lábnyomuk, valószínűleg tudatosabban használják majd az online világot. Amikor például arról lesz szó, hogy mit osztanak meg a csemetéikről. Már csak azért is, mert az internet sötét oldaláról is több információjuk van, mint az előttük járó, a digitális létet felnőttként tanuló nemzedékeknek.

„Mivel megtapasztalták az online világ hátulütőit, hatékonyabban felkészítik erre a gyermeküket, mint az elődeik, és beavatkoznak, ha baj van” – mondja szakértőnk.

A kutató azt is hozzáteszi: a „kütyümániájáért” oly sokszor elítélt korosztály nagyon pontosan tisztában van vele, hogy mennyire nem lehet a támogató személyes jelenlétet, az öleléseket digitálisan helyettesíteni.

Fotó: adobestock