A babérmeggyet itthon sok hobbikertész kedveli, ami nem csoda, hiszen hamar mutatós sövénynövénnyé terebélyesedik. Ez az előnye ugyanakkor az egyik hátránya is: erősen hajlamos az elburjánzásra. Az ilyen invazív növényfajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, és megfoszthatják a helyi rovarokat, illetve más fajokat az élőhelyüktől, a táplálékuktól. A svájci „feketelistán” emiatt szerepel még többek között a kanadai aranyvessző és az ecetfa is. A zabolázhatatlan babérmeggy azonban más szempontból is jelentős károkat okozhat.
A megoldás: a korallberkenye
Adja magát a kérdés: mit tegyünk hát a meglévő babérmeggyünkkel? Egyelőre nem kell bántanunk, hiszen Magyarországon nincs érvényben tiltás, sőt a meglévő egyedeket a kertekből még Svájcban sem kell kiirtani. Az azonban könnyen megeshet, hogy a svájci rendelkezés idővel kinövi magát az Európai Unió teljes területére, és akkor mi is elbúcsúzhatunk a növénytől. Éppen ezért, ha mostanság létesítünk kertet, már ne gondolkodjunk a tartásában.
Szerencsére számos alternatíva áll rendelkezésünkre, amivel helyettesíthetjük. Mind közül a legokosabb választás a korallberkenye, amely hasonlóan igénytelen, gyorsan növő, mutatós növény, és létezik belőle alacsony, magas, oszlopos, valamint gömb alakú változat, sőt tarka is. A tiszafa is népszerű, honos növényfaj, amely elvben minden előírásnak megfelel. Ugyanakkor vele is vigyázni kell, különösen gyerekek és háziállatok közelében, mert minden része erősen mérgező.
Mérgezi a rovarokat, az állatokat
Maga a növény a rózsafélék családjába tartozik, és Kis-Ázsiából érkezett a kontinensünkre. Hamar népszerűvé vált, hiszen örökzöld, és a hőségre, a szárazságra sem reagál rosszul. Amilyen igénytelen, olyan nagy díszítőerővel bír, tehát sövény telepítésére kiválóan alkalmas. És hogy miért ártalmas? Azért, mert mint kiderült, a rovarokra és a növényevő állatokra egyaránt veszélyes mérget tartalmaz. Fogyasztása hatására hidrogén-cianid képződhet a gyomorban, ami végzetes lehet. Túlburjánzása már csak ezért is jelentősen és kedvezőtlenül befolyásolhatja az ökoszisztémát.
Óvatosan a bambusszal is!
A babérmeggy mellett rendkívül invazív növény a bambusz is. Ugyan mutatós, és egzotikus hangulatot varázsol a kertbe, de ültetésekor 50-70 centi mélyen körbe kell vennünk a gyökereit fóliával vagy akár betonnal, mert ilyen intézkedések nélkül elindul hódító útjára, és mindenhol előtör majd, olyan helyeken is, ahol egyáltalán nem számítunk rá. Bekúszik a ház alá, az udvaron akár könnyen fel is bukhatunk benne, ráadásul az egész kert növényállományától elszívja a tápanyagot. Gondoljunk hát arra, hogy az egzotikus szépség nem minden!
Fotó: adobestock
Szöveg: Kiszel Péter okleveles kertészmérnök
