Tavasszal vásároltam két leandert. Átültetés után szépen növésnek indultak, majd egy kis idő múlva elkezdett megszürkülni és csörögni a levelük, pedig rendszeresen öntöztem és tápoldatoztam őket. A kertbarát boltban azt mondták, beatkásodott a növény, ezért nem fejlődik. Javasolták egy atkairtó használatát, ami egy darabig jó is volt, de később a friss hajtások is ugyanúgy megszürkültek, és a növény megállt a fejlődésben. Mellékelek egy pár képet is a mostani állapotról. Szeretném megkérdezni, vajon megmenthető még? Ha igen, mi a teendőm vele? – kérdezte korábban egy olvasónk.
Kiszel Péter okleveles kertészmérnök, a Meglepetés állandó szakértőjének válasza
A képek igazolják a kertbarát boltban dolgozók gyanúját. Valóban az atkafertőzés tipikus tüneteit produkálja a növénye. A gond valószínűleg az lehet, hogy valamiért nem érzi jól magát, és legyengült. Ilyen lehet a kiegyenlítetlen vízadag, melyen rendszeres öntözéssel lehet javítani, vagy a túl meleg és száraz levegőjű élőhely.
A képek alapján az biztos, hogy a növény túl sűrű. Én az alsó, gyengébb ágakat levágnám, tőből, hogy egy kicsit jobban járjon a levegő a hajtások között, és a vegyszer is könnyebben hódítson teret magának. A cserepet nem is látni, az is lehet, hogy ugyan átültette, de a növény akkorát nőtt, hogy előbb kinőtte, mint az optimális lett volna, így hamar kiszárad öntözés után. Tudom, mindig azt mondom, ne ugorjunk hirtelen nagyot az átültetésekkor a cserépméretben, de a leander kivételt képez!
Amit tudni kell az atkákról, az a következő: nincs ellenük olyan szer, mely minden stádiumban hatásos lenne az állat ellen. Így tehát a permetezést ismételni kell, hetente, a növény tünetmentességéig. Csak így lehet a mindig éppen aktuálisan tojásból kikelő állatokat fülön csípni. Permetezés előtt érdemes a fertőzött hajtásokat visszavágni. Ezt a teleltetés előtt el kell végezni, mert télen az atkák mást is megfertőznek, továbbá igencsak képesek elszaporodni.
Mikor és miben permetezzünk?
Minden permetezést igyekezzünk méhkímélő technológiával elvégezni, azaz naplementekor és este, amikor már nem repülnek a méhecskék. Fontos a védőkesztyű, a maszk és a zárt öltözet, amit a többi ruhától külön kell mosni. Aki komolyan gondolja a gyümölcs- és zöldségtermesztést, iratkozzon be egy 80 órás növényvédelmi tanfolyamra, ahol amellett, hogy sok érdekességet tanul, és az alternatív, biovédekezési lehetőségekről is felvilágosítják, jogosultságot szerez a II. forgalmi kategóriájú szerek vásárlására is, amilyen például a Mospilan.
Kiszel Péter további növényvédelmi szaktanácsait ide kattintva tudja elolvasni.
Fotó: archív
