A kertszezonnal együtt megérkeznek a kártevők és a kórokozók is. Különösen, ha ilyen enyhe a téli időjárás és kevés a fagy, ami megtizedelhetné őket. Nagy általánosságban a tavaszi lemosó permetezés réz-, kén- és olajtartalmú szerrel mind a haszonnövényeken, mind a díszcserjéken kiválóan ritkítja a kéretlen látogatókat. Ez az az alapkezelés, aminek minden kertben meg kellene történnie. Arra azonban figyeljünk, hogy ha már kihajtottak a növényeink, nem alkalmazhatjuk ezt a módszert, mert perzselő hatása lehet, megégeti a zsenge lombot, virágot.
Mikor és miben végezzük?
Minden permetezést igyekezzünk méhkímélő technológiával elvégezni, azaz naplementekor és este, amikor már nem repülnek a méhecskék. Fontos a védőkesztyű, a maszk és a zárt öltözet, amit a többi ruhától külön kell mosni. Aki komolyan gondolja a gyümölcs- és zöldségtermesztést, iratkozzon be egy 80 órás növényvédelmi tanfolyamra, ahol amellett, hogy sok érdekességet tanul, és az alternatív, biovédekezési lehetőségekről is felvilágosítják, jogosultságot szerez a II. forgalmi kategóriájú szerek vásárlására is, amilyen például a Mospilan.
A csonthéjasok réme: a monília
Ez az a gomba, amely miatt sokszor hervadnak a kajszi, a cseresznye, a meggy virágai. Súlyos fertőzés esetén a fa akár el is pusztulhat. A fák kérgén telelő kártevő a szomszéd kertből vagy a mi fánk azon részeiről fertőz, ahol túléli a lemosó permetezést. Virágzáskor a bibén keresztül jut be a fába. Ebben az időben többször kell permetezni Chorus 50WG, vagy ha van zöld könyvünk, Teldor 500SC vagy Topas 100EC szerrel. Termésérés közben, ha a gyümölcs megsérül, újrafertőződhet, ezért érdemes tovább folytatni a kezeléseket.
Kellemetlen lisztharmatok
A lisztharmatot okozó gombákat könnyű felismerni: ahogy a nevük is mutatja, olyan fehéres lesz tőlük minden, mintha megszórtuk volna liszttel. Gyakran előfordulnak a rózsán, az almán, a selyemmirtuszon, a köszmétén, a szőlőn, a tökféléken, de akár a petrezselyem zöldjén és a borsón is. Nedves, párás időben, vagy ha öntözéskor nedvesítjük a lombozatot, hamar megjelenhet a gomba. Permetezni Amistarral vagy Chorus 50WG-vel lehet. Az is segíthet, ha a lomb helyett csak a talajt öntözzük, például csepegtető öntözéssel.
Pusztító levéltetvek
Az egyik legnagyobb tévhit, hogy a hangyák azért lebzselnek a tetves ágakon, mert eszik a tetveket. Sajnos csak azért teszik, mert azok ürüléke kiváló csemege számukra. Az almán és a ribizlin a levél pirosodása jelzi a tetveket. A rózsán és a mályván feketedik a hajtás tőlük, olyan mennyiségben lepik el, a leanderen pedig sárga színükkel már-már díszítenek. Szívogatásuk nyomán deformálódnak, gyengülnek a növényi részek. Az ürüléküktől ragad minden, és megtelepszik a korompenész is, amitől befeketedik a növény. Rögtön az elején kapjuk el őket, Deltam, Karate Zeon 5 CS vagy csalánlé vethető be ellenük. Sajnos a kezeléseket néha egész nyáron folytatni kell. Kivéve, ha van engedélyünk a Mospilan megvásárlására, ami felszívódó szer, így a hatása elhúzódik.
Liszteske, avagy üvegházi molytetű
Az egyik legutálatosabb kártevő. Gombostűfejnyi állat, ami képes úgy ellepni a paradicsomot, a tököt, a cukkinit, a fuksziát és a mályvát, hogy az szinte menthetetlen lesz. Sajnos az állat folyamatosan szaporodik, rengeteg nemzedéke van egy év alatt, és van olyan fejlődési stádiuma is, amikor akár ágyúval is lőhetünk rá, minden hatástalan. Jelenlétét onnan ismerjük fel, hogy ha meglökjük a lombot, a fonákról felszáll, és körözni kezd. Hatásos ellene, ha ragadós sárga lapot lógatunk a növények közé, amire rátapad. Továbbá permetezhetünk Neem olajjal, káliszappannal, Deltammal is.
Rágcsáló puszpángmoly
Szép barna keretbe foglalt fehér szárnyú lepkéje nem is zavarna minket, ha zöld hernyója nem rágná két nap alatt kopaszra a bokrokat. Nincs más megoldás, mint időről időre szó szerint átkutatni a növényt, és az első hernyó megjelenése után permetezni a bokrokat Deltammal.
Hallott már róluk?
A csigák természetes ellensége
A csúszómászók elleni harccal sok idő és energia megy el. Van erre egy vegyszermentes megoldás, legalábbis azoknak, akik nem idegenkednek egy különleges baromfitól: az indiai futókacsa. Nem repül, így nem kell aggódnunk, hogy elhagy minket. Előszeretettel keresgéli a meztelencsigákat a kert zegzugos részein is, sőt még a csigapetéket is szívesen fogyasztja. Persze azért nekünk is adnunk kell neki eledelt, és rengeteg vizet is igényel – úgy tűnik, a csigára sokat kell innia.
Gyökér nélkül is élnek növények!
Vannak növények, amelyek nem a talajból, a gyökereiken át veszik fel a tápanyagokat. A broméliák között például igen sok ilyen létezik. A Magyarországon is beszerezhető szakállbromélia ezüstös csillámszőrökkel burkolt, keszekusza, valóban szakállra emlékeztető hajtásrendszert nevel, apró zöld virága pedig szinte észrevehetetlen. A növényt a madarak és a szél költözteti, szaggatja, így szaporodik, ám ennél is érdekesebb, hogy az ezüstös szőrök segítségével veszi fel a levegő páratartalmából a vizet és a fák kérgéről, az odakomposztálódott zuzmókból, levelekből a kimosott tápanyagokat. A legszebben meleg, párás környezetben fejlődik, ahol elegendő fényt kap, ez ugyanis szükséges a virágzásához. A közvetlen, erős délutáni napfénytől azonban óvjuk!
A tavacskánk télálló dísze
A mocsári lobélia messziről is feltűnő bordó levelei és tűzpiros virágai a kerti tó szélének csodás díszei lehetnek. A bokros, évelő növény nyáron bontja ki virágfürtjeit. A vízparton, napos és félárnyékos helyen, legfeljebb 0,5 cm vízmélységben érzi jól magát. Jól tolerálja a fagyot is, így a telet is simán átvészeli az udvarunkban. A dekoratív növénynek a vörös mellett kék és fehér virágú változatai is elérhetők.
Szöveg: Kiszel Péter
Fotó: Adobestock
