Az ünnepek után adventi díszek, égősorok, kidobásra szánt fenyőfa, télen a szánkó. Az év többi napján pedig babakocsi, gyerekbicikli, autógumik, de akár szekrények is kikerülhetnek a folyosóra. Míg a társasházak a Szervezeti és Működési Szabályzatukban sok kérdésben szabadon rendelkezhetnek, a biztonság tekintetében nem lehetnek eltérések.
Minimum 110 centi szabadon
Főszabályként elmondható, hogy társasházakban a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el.
A lépcsőházak és közlekedők feladata a közlekedés. Illetve a menekülési útvonal biztosítása egy esetleges tűzeset vagy más katasztrófa esetén. Amit az itt elhelyezett tárgyak és berendezések semmilyen körülmények között nem akadályozhatnak. A menekülő útvonalat lezárni, illetve annak szélességét leszűkíteni még ideiglenes jelleggel sem szabad.
„A jelenleg hatályban lévő előírás szerint a menekülési útvonal kialakítása akkor megfelelő, ha az útvonal, illetve a lépcsőkarok szabad szélessége legalább 1,1 méter. A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak pedig legalább 2,2 méternek kell lennie” – mondja Tarnai Richárd, a tűzvédelmi, iparbiztonsági és vízügyi hatósági feladatokat ellátó Pest Vármegyei Kormányhivatal főispánja.
Óvatosan a virággal!
A szabály tehát egyértelmű, ám kivétel azért itt is akad: ide tartoznak a növények.
A főispán szerint annak nincs akadálya, hogy a lépcsőházak pihenőin vagy a közlekedőkön cserepes növényeket, virágokat helyezzünk el. Amennyiben nem szűkítjük le ezzel a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá. A jogszabályi előírásokat figyelembe véve – az esetleges balesetek elkerülése érdekében – azt viszont fontos megjegyezni, hogy növényeket nem jó a villanyóraszekrény elé tenni. Illetve célszerű azokat nem éghető anyagú virágtartóban tárolni.
„A lépcsőkarokra ne akasszunk fel virágokat, mert balesetveszélyes. Valamint a megfelelően elhelyezett növények eldőlés elleni védelméről is gondoskodnunk kell. Ne rakjunk továbbá nagyméretű vagy nagy mennyiségben növényeket, amelyek akadályozhatják a társasház hő- és füst elleni védelmének és az ehhez szükséges mértékű friss levegő utánpótlásának a hatékonyságát” – tette hozzá a kormányhivatal vezetője.
Kit vonnak felelősségre?
Amennyiben a társasház valamely lakója a fenti előírásokat figyelmen kívül hagyja, jogsértő a magatartása.
„Ha a szóbeli figyelmeztetés nem elegendő, úgy a lakók vagy a közös képviselők bejelentést tehetnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál mint elsőfokú tűzvédelmi hatóságnál. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a tűzvédelmi hatóság a fentiekben foglalt közös használatú helyiségek tekintetében magát a társasházat vonja felelősségre. Nem az előírásokat ténylegesen megszegő ingatlan tulajdonosát.
A tűzvédelmi bírság mértéke 20 000 Ft-tól 800 000 Ft-ig terjedhet a vonatkozó jogszabályok szerint” – magyarázza Tarnai Richárd, a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője.
Fotó: Adobestock
