A társasház lényege, hogy a társasháznak helyt adó épületben legalább kettő, saját tulajdonú lakás vagy egyéb helyiség található, míg a többi épületrész, épületelem és helyiség a tulajdonostársak közös tulajdonában van.
Közös helyiségek használata
Gyakran előfordul, hogy a tulajdonostársak közül néhány szinte kisajátít egy részt a közös tulajdonból, sőt, akár le is zár ebből területeket. Fontos tudni: a társasház közös tulajdonba tartozó épületrészeit minden tulajdonos használhatja, de csak olyan mértékben, hogy a többi tulajdonos használati joga ne sérüljön. Ha mégis így történik, egy éven belül a helyi jegyzőtől, egy éven túl viszont már közvetlenül a bíróságtól kérhetünk birtokvédelmet.
Közös költség és felújítási alap
A közös költség a közös tulajdonú épületrészek, helyiségek fenntartásához, karbantartásához és felújításához való hozzájárulás. A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni a közös költség viselésének arányait, illetve, hogy ebbe milyen szolgáltatások tartoznak bele (például kertfenntartás, takarítás, szemétdíj, liftkarbantartás stb.).
„Nem kötelező, de érdemes a társasháznak felújítási alapot is elkülönítenie – ez az épület felújítására szánt, elkülönített összeg –, hiszen a havi felújítási hozzájárulás befizetése nem olyan megterhelő, mintha egy összegben kell kifizetni a nagyobb beruházásokat.”
A társasház vezetői
„Közös képviselő vagy intézőbizottság választása kötelező – mondja dr. Mészáros Tamás ügyvéd. – Ő a mindennapi ügyek általános intézői, képviselik a társasházi közösséget. Költségvetési javaslatot és éves elszámolást készítenek, összehívják a közgyűlést.
Ezt minimum egyszer egy évben, legkésőbb május 31-éig kell összehívni, és ezen az éves elszámolást, valamint a költségvetést el kell fogadni. A közgyűlésen mindenki a tulajdoni hányadának megfelelően szavazhat, tehát a lakása nagysága szerint. Ha a meghozott döntéssel nem értünk egyet, az illeték befizetése után, 60 napon belül kérhető a bíróságtól a sérelmezett döntés érvénytelenségének bírói megállapítása.
Nem fizetnek
Ha valamelyik tulajdonostársnak legalább 6 hónapnyi közös költség hátraléka van, a közgyűlés vagy a szervezeti-működési szabályzat alapján a közös képviselő az ingatlan-nyilvántartásban jelzálog bejegyzését kérheti a tulajdonostárs lakására. Ez nem vonja maga után az ingatlan elárverezését, ám ha erre kerül sor, a kielégítési sorrendben a társasház az elsők között szerepel majd.
Kinek a kára?
Ha valakinek például a tető beázása miatt kár keletkezik a külön tulajdonában, azt a társasháznak kell megtérítenie. A kár megtérítésében így végső soron maga a károsult is részt vesz a saját tulajdon-része arányában.
Zajongás
A társasházi hangoskodásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha két szomszédos családi házban történne a zajos viselkedés. Csendháborítás szabálysértését valósítja meg a tulajdonostárs, ha zajongása alkalmas a tulajdonostársak nyugalmának megzavarására. Ebben az esetben nem tehetünk mást, minthogy értesítjük a rendőrséget, és hatósági intézkedést kérünk. Azt, hogy a zajongás este hány órától reggel hány óráig minősül csendháborításnak, önkormányzati rendelet határozza meg, ugyanakkor a társasház a házirendben rendelkezhet külön is erről.
A társasház működése
Az alapító okiratban a legfontosabb adatokat rögzítik, módosításához a tulajdonosok 100%-os szavazata kell. A társasház szerveinek működése, a közös költség, a külön- és a közös tulajdon használata módosításához elég az 50%-ot meghaladó szavazattöbbség.
Fotó: pexels
