Lélek Riportok

Jószomszédi (v)iszony: ha zavarja a nyugalmat, fel lehet jelenteni a hangosan flexelő szomszédot

Aki társasházban lakik, az pontosan tudja, hogy időnként mekkora türelemre van szükség a békés együttéléshez. De persze a családi házban élők között is előfordulhatnak feszültségek a bulizó fiataloktól a hétvégi flexelésig.

1. Új lakó érkezett

Amikor új szomszédok költöznek a közelünkbe, felmerül a kérdés: mennyire engedjük be őket az intimszféránkba, illetve mennyire mászhatunk bele az életükbe. Van, aki egyből felkeresi a szomszédot, hogy bemutatkozzon, süteményt visz, felajánlja, ha elutazik, figyel a lakásra, postaládára. Ez kedves gesztus, és segíthet megalapozni a jó viszonyt, ugyanakkor túlzásba is lehet esni, hiszen nem egyformák az igényeink.

  • Megoldás: A határok meghúzása
    „A kéretlen figyelem, a minden lében kanál hozzáállás, a betolakodás valaki intimszférájába egyértelműen határátlépés egy szomszéd részéről. Meg kell védeni a határainkat, és az ilyen helyzeteket lehetőleg személyesen kell megbeszélni, akkor és ott rögtön visszajelezni. Ne azzal indokoljunk, hogy a másik viselkedése elviselhetetlen a számunkra, hanem a saját érzéseinket, gondolatainkat és a konkrét megoldási javaslatainkat mondjuk el” – javasolja Bajnai Nóra pszichológus, coach.

2. Állandó zajban

Könnyű türelmesnek lenni, amíg a szomszéd is megértő, alkalmazkodó és kész a kompromisszumok­ra. Ám mi a teendő akkor, ha mégsem sikerül jó kapcsolatot kialakítani? Érdemes akár mindennap vitába szállni a mellettünk élőkkel, ha éjjel-nappal ordít a zene, dörömbölnek, és nincsenek tekintettel másokra? Persze különbséget kell tenni aközött, ha valaki rendeltetésszerűen használja a lakást, csak éppen a papírvékony falak miatt áthallatszik a veszekedés, a gyereksírás, vagy ha rendszeresek a házibulik, esetleg hajnali háromkor kezd a szomszéd fúrni-faragni. Mivel a társasházakban kötelező házirendet készíteni, amelyben szabályozni kell azt is, hogy a hangos zajjal járó munkálatokat mikor lehet elvégezni.

  • Megoldás: Gondoljunk bele a másik helyzetébe!
    Fordulhatunk a közös képviselőhöz, de először az adott szomszéddal üljünk le megbeszélni a gondokat. Például: „A kisgyerekeim nem tudnak elaludni, amikor ilyen hangosan szól a zene nálatok. Megtennéd, hogy este nyolc után lejjebb veszitek a hangerőt?” El kell különítenünk az olyan eseteket, amikor a konfliktus forrása mindkét fél számára kontrollálhatatlan tényező, azoktól, amikor valamelyik félnek van ráhatása a zavaró körülményre. Bele kell tudnunk gondolni a másik helyzetébe, illetve, ha egy tényezőt nem tudunk kontrollálni, akkor azt el kell engedni. Ha azonban már kialakult konfliktusról van szó, akár mediátor bevonása is szükséges lehet” – mondja Bajnai Nóra.

3. Tönkreteszik a kertünket

A kertes házakban a leggyakoribb gondot a háziállatok jelentik – hangosak, büdösek, átjönnek, és tönkreteszik a kertet –, de például a kerítés melletti tujasor, a kapu elé parkoló autó, illetve a kora reggeli fűnyírás is problémát okozhat. Általában önkormányzati rendeletek szabályozzák az állattartást, illetve a zajjal járó tevékenységeket, és a  helyi építési szabályzat rendelkezik az ingatlanok beépítéséről, a növényzet telepítéséről. Ha ezt valaki megszegi, fordulhatunk a jegyzőhöz, de az eljárás előtt mindenképpen próbáljunk elbeszélgetni a szomszéddal.

  • Megoldás: Kommunikáció vagy füldugó
    „Ha rendszeresen ismétlődő zavaró dologról van szó, például kutyavonyítás éjjel, akkor itt is az erőszakmentes kommunikációt javaslom. De ha ez esetleg nem hoz eredményt, egy jó füldugó, vagy fülhallgatón hallgatott relaxáció is sokat segíthet. Kerüljünk mindenféle fenyegetést!” – mondja Nóra.

Mit mondanak a jogszabályok?

  1. A zajjal járó tevékenységek szabályait a lakóépületek házirendje, illetve önkormányzati rendeletek határozzák meg.
  2. A lakásban tervezett átépítésről a lakók kötelesek értesíteni a kö­zös képviselőt.
  3. Az állattartó kötelessége biztosítani, hogy a háziállat ne hagyhassa el a saját otthonát felügyelet nélkül, és más kertjébe ne mehessen be. Ehhez megfelelő kerítést kell építenie.
  4. Ha nem szűnik meg a zavarás, egy éven belül birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni a jegyzőnél.
  5. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerint: „Aki mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.”

Szöveg: Kovács Vera

Fotó: Adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete