Kaktusz-történelem
A kaktuszfélék igen nagy nemzetségnek számítanak: mintegy 2000 fajt foglalnak magukba. Amerikából származnak, annak trópusi, szub-trópusi sivatagos és hegyvidéki területeiről. Az indiánok régóta hasznosítják őket – a szerzetesek tőlük lesték el, hogyan tehetik fogyaszthatóvá a kaktuszfügét, használhatják festésre a levét. Népszerűsége nem ismert határokat: a 16. századtól már az európai kolostorok kertjében is termesztették.
Hagyjuk őket aludni!
Szeptember második felétől már nem szabad öntözni, tápoldatozni a kaktuszokat. Ha 10 fok alá esik a hőmérséklet, vigyük a nem télálló fajtákat védett helyre. Legjobb nekik, ha elfeledkezünk róluk – ne gondoskodjunk számukra se napfényről, se melegről, se öntözővízről. Ellenkező esetben növekednek, ezáltal pedig torzak, erőtlenek lesznek, idő kérdése, és tönkremennek.
Akkor érzik jól magukat, ha télen száraz, hűvös szobába helyezzük őket, és havonta adunk nekik pár csepp vizet. Ne tévesszen meg minket, hogy összezsugorodnak – ez csupán a nedvesség hiánya miatt van. Tavasszal visszatér majd beléjük az élet.
- Ha már nincs talaj menti fagy, ki lehet vinni őket a szabadba, ám ha visszatér a mínusz, gondoskodni kell a védelmükről!
Szeretik a szabadságot
Miután felébredtek téli álmukból, már nem érzik jól magukat zárt térben – kivéve a levél- és a hosszú kaktuszokat. A többieknek szükségük van a napi 12 órás napfényre, a szabad levegőre ahhoz, hogy fejlődni tudjanak. Májustól augusztusig havonta egyszer speciális kaktusz tápoldatot is adhatunk nekik, az öntözővizükhöz keverve.
Ugyanazt, akár télállóak, akár nem. A lényeg, hogy a foszfor- és a kálittartalma magasabb, a nitrogén tartalma kevesebb legyen.
Amennyire télen tilos öntözni, nyáron annyira kötelező: nagy melegben akár naponta is megtehetjük.”
- Tavasszal, a napfényhez fokozatosan szoktassuk hozzá – először árnyékba helyezzük el, vagy tegyünk rá selyempapírt!
Átültetni kötelező!
Két-három évente muszáj őket átültetni. Amikor ezt tesszük, mindig vágjuk meg a gyökereiket, nyugodtan a harmadáig csípjük vissza őket. A visszaültetés előtt legalább két hétnek el kell eltelnie – árnyékos helyen várjuk meg, míg a gyökerek teljesen kiszáradnak. A földjükben szerves anyagot nem igényelnek, viszont fajtától függ, melyik milyen talajt kedvel. A fán lakók a humuszos savanyút, nem túl meszest, a szárazföldiek az ásványi anyagban gazdagot szeretik.
- Ha cserépbe ültetjük, ne felejtsünk el annak aljára egy drénréteget tenni, amely segít a felesleges vizet elvezetni, megakadályozza, hogy a kaktusz vízben álljon. Erre a célra használhatunk murvát, de apró szemű agyaggranulátumot is.
A sziklakertet imádják
A télálló kaktuszok ideális főszereplői a sziklakertnek, hiszen sok gondozást nem igényelnek – pláne, ha jó fészket építünk nekik. Vízáteresztő, lazább talajból alakítsuk ki a dombocskánkat. Ha kísérőnövényben gondolkodunk, jól megférnek a jukkával vagy a varjúhájfélékkel. Szeptembertől ne öntözzük őket, mert a vízhiánynak köszönhetően nem fagynak el télen.
- A sziklakert kialakításánál vegyük figyelembe a tájolást: a kaktuszok a déli-délnyugati irányt szeretik!
Lakótelepre melokaktuszt
Az anyósszék és karácsonyi kaktusz a két legnépszerűbb fajta, de a gyűjtők a legritkább fajtákat kedvelik, amelyek általában védelem alatt állnak. A szkelokaktusznál nincs nehezebben megtarthatóbb. A másik véglet a melokaktusz, annyira igénytelen, hogy a kaktuszok számára áldatlan panellakások körülményeit is jól tűrik.
Gyerekes-állatos háztartásba nem való
Ha a kaktusz jól érzi magát, fejlődik – évtizedek alatt több métert képes nőni. Ha megszívja magát vízzel, több mázsát is nyomhat. Tüskéi nem mérgeznek, viszont piszok van rajtuk, amely sérülés során csúnya gyulladást okozhat – pont ezért, átültetéskor ne felejtsünk el kesztyűt húzni! Kisgyerekes, illetve állatos háztartásba pedig a szúrósabb fajtákat nem ajánljunk.
Védjük meg a gombáktól!
A kaktuszoknak több állati kártevője lehet, de a gombák sokkal veszélyesebbek rájuk nézve – elrohadnak miattuk. Tavasszal és ősszel hajlamosabbak a megbetegedésre. Két módon terjedhet a gomba: ha fertőzött a talaj, vagy ha a levegő spórákkal telített. Megelőzés céljából ajánlott a gombásodás elleni permetezés.
Szárítsuk, mielőtt szaporítjuk!
Tavasztól őszig alkalmasak arra, hogy szaporítsuk őket. Bár az eljárás nem tűnik bonyolultnak, mégis idő kell hozzá, hogy ráérezzünk. Egy elkülönülő hajtást vágjunk le, azt jól szárítsuk ki, majd állítsuk kaktuszföldbe, és végül csak egy picikét öntözzük meg!
Fotó: gettyimages
