Fajta-tippek:
Van korai érésű és késői szüretelésű szőlőfajta, ezen belül van fehér, és vörös húsú termésű is. Ezeknek a szüretelése is különböző időpontokra esik, amit figyelembe kell vennünk. A szomszédtól, baráttól kapott tőke tökéletes akkor, ha csak saját fogyasztásra akarunk egy-két tövet ültetni, ám ha komolyabb terveink vannak, esetleg borászkodnánk, inkább válasszuk ki a magunknak megfelelő fajtát.
Oltvány vagy gyökereztetett?
Kétféle telepítési módból választhatunk. Az egyik, hogy gyökeres oltványról telepítünk, ezt bármelyik kertészeti árudában beszerezhetjük, a másik pedig, ha szőlővesszőről saját magunk által gyökereztetünk. Bár utóbbi anyagi ráfordítást nem igényel, mégis érdemesebb az oltvánnyal próbálkoznunk, mert az nincs kitéve a gyökérfertőzés veszélyének, biztosabb az eredés és a tőke, erősebben fejlődik.
Pihent talajt neki!
A szőlő számára legjobb a pihent föld, amelybe legalább két éve nem ültettünk. A talajt alaposan át kell forgatnunk, legalább 60-80 centi mélyen. Ha csak néhány tőkét szeretnénk, akkor ezt egy ásóval is megtehetjük, de nagyobb területen egyszerűbb géppel végezni.
Ez is érdekelhet: A levél ép, de a fürtök betegek a szőlőn: ez lehet a gond a növénnyel
Kijelölés indul!
Először jelöljük ki a sor és a tő, majd az oszlopok távolságát. A sortávolság általában 200-250 centi, a tőtávolság 120-150 centi. A jól átforgatott talajba 40X40 centis gödröket ásunk, amelyeknek mélysége 60-65 centi. Fontos, hogy a gödör akkora legyen, hogy az aljába trágyát tudjunk tenni, és azt 4-5 centi vastag földdel letakarhassuk. A gyökér ne érintkezzen közvetlenül a trágyával! A szőlőoltvány oltott fej része a föld szintjével nagyjából szintben legyen.
Oltvány előkészítése:
Az oltvány szőlő hosszú gyökerekkel és általában hosszabb nyaki hajtással kerül hozzánk. Ültetés előtt a gyökereket vágjuk vissza. Ehhez tartsuk függőlegesen az oltványt, a tenyerünkkel az összes gyökeret fogjuk össze, és a kilógó részt vágjuk le. Nagyjából körkörösen 10-12 centi hosszú gyökereket kell kapnunk. A visszavágott gyökerű oltványt tegyük vízbe, akár 1-2 napra is, de pár órára mindenképp, hogy életre keljen.
Ültetési kalauz:
A szőlőt a vízből kivéve a gödörbe tesszük. Apró földdel behintjük, úgy, hogy a gyökerek 5-10 centi magasan eltemetődjenek. Úgy tesszük a gödörbe, hogy lehetőleg a közepén legyen. Húzzunk ki egy zsinórt, így nem lesz girbegurba a szőlősorunk. Talpunkkal a töve körül óvatosan tapossuk be a földet, de vigyázzunk, nehogy a növény sérüljön, ezután alaposan iszapoljuk be vízzel. Ültetés szempontjából a szőlő nem különösebben válogatós, a legfontosabb, hogy inkább homokosabb talajt kapjon, és mindig süsse a nap. A szárazságot jól viseli, de a napsütés hiányát nagyon megsínyli.
Így öntözzük!
Amikor a víz elszikkadt, újból földet szórunk a gödörbe, majd óvatosan megtapossuk. Az oltvány szára melletti résznél is tömörödjön a föld. A talajszint eléréséig ezt többször megismételjük. Ekkor a szőlő nyakától célszerű karót tenni, méghozzá az északi oldal felől.
Tavaszi teendőink:
A fagyok elmúltával a betemetett vesszőt óvatosan bontsuk ki. Vigyázzunk, mert lehet, hogy az alsó rügyek már duzzadt állapotúak, könnyen sérülhetnek. A kibontott vesszőt két élő szemre, azaz rügyre visszavágjuk. A nyaktól induló legalsó szem, az alsórügy, felette keressük a két élő rügyet. Ha több vessző kezd hajtani, akkor alulról felfelé, kettőt hagyjunk meg, a többit le kell törni. Célszerű egy darabig kettőt nevelni az első évben, majd az erősebbet megtartani, azt később kössük karóhoz. Csakúgy, mint ősszel, tavasszal is adjunk a földnek egy kis trágyát és komposztot!
Őszi feladataink:
Ősszel az oltástól nőtt vesszőt temessük be földdel, és készítsünk földkupacot. Az alsó 2-4 rügy mindenképp legyen eltemetve. Nem baj, ha a hosszabb vessző kilátszik a földből, az a fontos, hogy a nyak közeli rügyek fagytól védve legyenek. Ősszel a lehullott leveleket ássuk be a talajba, vagy kupacoljuk fel a tőke köré, ezzel is védve a fagyoktól a növényt. Többször kapáljuk át a földet a vesszők körül, hogy a gyomokat kiirtsuk. Érdemes némi trágyával vagy komposzttal megszórni a földet!
Tudtad?
A tápanyagban gazdag humuszos talajban jobb lesz a gyümölcshozam is. Érdemes a szőlő helyét alaposan átgondolni, hiszen hosszú távra ültetjük, így olyan helyet keressünk neki, ahol később sem zavar majd, ha szép nagyra cseperedik. Célszerű kerítés mellé, vagy lugasként kialakítani.
Milyen szőlőt válasszunk?
Azt, hogy milyen szőlőt ültessünk, az alapján döntsük el, hogy mi a tervünk a gyümölccsel. Étkezésre, házi borkészítésre, lekvárnak, és aszalásra más-más fajta ideális. Óriási a választék csemegeszőlő fajtákból, melyek júliustól egészen októberig friss gyümölccsel látnak el bennünket. Ezek a fajták lugas kialakítására is kitűnőek. A házi borkészítéshez is számos fantasztikus hazai borszőlőből válogathatunk.
Csemegeszőlő oltvány
A csemegeszőlő oltvány termése, az ősz egyik legkedveltebb gyümölcse. Színében, illatában, zamatában páratlan, sokrétű felhasználása pedig elegendő ok arra, hogy néhány tő mindenképp helyet kapjon a kertünkben. A szőlő számtalan jó hatással van az emberi szervezetre, fogyasztása szebbé, egészségesebbé varázsol bennünket. A húsa, a héja, a magja, mind tele van értékes tápanyaggal. Héjában és magvában antioxidánsok és ásványi anyagok találhatók. A vörös és kék csemegeszőlő fajtáknak magasabb az antioxidáns tartalmuk, a sárgák pedig mézédesek, így ajánlatos minden színből választani. A csemegeszőlőt érdemes leginkább frissen, héjával és magjával együtt fogyasztani, megőrizve az értékes tápanyagokat.
Tipp:
Ha szeretnénk, hogy kertünk egész nyáron megajándékozzon minket zamatos szőlővel, akkor a fajtákat érésük alapján válogassuk össze. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák, középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova. Egy-egy fajtából érdemes 3-5 tövet ültetni, ha csak családi felhasználásra szánjuk.
Csemegeszőlő fajták:
Csabagyöngye, Kozma Pálné muskotály, Szőlőskertek királynője muskotály, Téli muskotály csemegeszőlő, Hamburgi muskotály, Fehér saszla – Piros saszla, Favorit, Éva, Suvenir, Cardinal, Helikon szépe, Afuz Ali, Pannónia kincse, Attila, Árkádia, Dunavszka Lazúr, Melinda, Fehér kecskecsöcsű.
Borszőlő oltvány
A borszőlő oltvány kettős hasznosítású növény. Gyors növekedésének köszönhetően hamar látványos lugast képez, terméséből must, bor és egyéb finomságok készülhetnek. A borszőlő színét tekintve megkülönböztetünk fehér és vörös borszőlőket. A borszőlőből is bátran csemegézhetünk, ugyanis rengeteg ásványi anyagot, vitaminokat tartalmaznak. Vérképző, vértisztító és méregtelenítő hatásuk kiemelkedő. A borszőlő oltványok közül érdemes azokat telepíteni, amelyek biztonságosan teremnek, nem rothadnak, és jó a téli fagytűrő képességük. Ha nem szeretnénk sok növényvédelmet alkalmazni a gombás betegségekkel szemben, akkor válasszuk a rezisztens borszőlő oltványokat, melyek évi 2-3 permetezéssel (bio-termesztésben használható kíméletes vegyszerekkel) megvédhetők. Ha nem ragaszkodunk a vörös vagy a fehérborokhoz, érdemes vörös és a fehér borszőlőfajtákból is ültetni, és megfigyelni, hogy az adott talajon mely fajták érzik jól magukat.
Borszőlő fajták:
Merlot vörös, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos vörös, Kékoportó vörös, Othello vörös, Zweigelt vörös, Irsai Olivér fehér, Cserszegi fűszeres fehér, Ottonel muskotály fehér
Rezisztens szőlő oltvány
Mind a csemege, mind a borszőlőkön belül széles fajtaválasztékot találunk az ellenálló, azaz rezisztens szőlőoltványok körében. A rezisztens szőlőoltványokat azoknak ajánlott, akiknek nincs ideje minden nap foglalkozni a szőlővel, akik minimális vegyszerrel, illetve bio-termesztésben engedélyezett szerekkel szeretnék megvédeni oltványaikat, ezáltal családjuk, gyermekeik egészségét. Nagy kedvenc a magvatlan mazsola szőlő, melyből fehér és színes fajták is megtalálhatók. Ezek az oltványok talajtól függetlenül bárhol termeszthetők. A rezisztens szőlőoltványok ellenállnak a három leggyakoribb szőlőbetegségnek is: a lisztharmatnak, a peronoszpórának és a rothadásnak, ezért akár permetezés nélkül, vagy minimális permetezéssel megvédhetők, és a fagytűrő képességük is sokkal jobb. A rezisztens szőlőoltványok termése bioszőlőnek minősül, melyből biobor, bioszőlőlé kerülhet az asztalra.
Rezisztens szőlő fajták:
Teréz, Esther, Nero, Palatina másnévenAugusztusi muskotály, Fanny, Moldova, Pölöskei muskotály, Flóra, Lidi, Bianca, Zala gyöngye, Medina
Magnélküli szőlő oltvány
A magnélküli szőlő oltvány védett, meleg fekvést igényel. Mélyre hatoló gyökerei miatt jól tűri a szárazságot, jól tárolható, szállítható. Külső megjelenését tekintve, fürtje általában nagy vagy közepes, a bogyók kicsik vagy közepesen nagyok. Színben gazdag a választék, a sárgától a vörösön át, kék és fekete magnélküli szőlő is megtalálható a fajták között. Bár a szőlőben található magok nagyon egészségesek, mégis a legtöbben inkább a magnélküli változatokat kedvelik, a kisebb gyerekeknek is bátran lehet adni, és még az epebántalmakkal küzdőknek sem okoznak problémát. A magtalan szőlőből lehet kiváló mazsolát is készíteni, ehhez a fürtöt a tőkén hagyják, szárítják, aszalják. A mazsola kiváló természetes édesség, illetve édesítőszer.
Magnélküli szőlő fajták:
Ismertebb, hazánkban elterjedtebb magnélküli szőlőfajták: Fehér szultán, Kismis Moldavszkij, Belgrádi magvatlan és Jupiter
Fotó: pexels
