Készüljünk a tavaszra!
Március végén, április elején érdemes alaposan visszametszeni a leandert. Távolítsuk el az elszáradt, fagyott vagy beteg ágakat, valamint az előző évi virágmaradványokat. Ha azt szeretnénk, hogy dúsabb legyen a növény, akkor a hosszabb hajtásokat egyharmadával vágjuk vissza – írja az Édenkert.
Ha a leander kinőtte a cserepet, tavasszal ültessük át egy nagyobb edénybe. Használjunk jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag földkeveréket, például virágföld és komposzt keverékét. Amennyiben kiültetjük a kertbe, akkor válasszunk számára egy napos, védett helyet.
Mivel a leander tápanyagigényes növény, ezért a tavaszi időszakban, hetente egyszer érdemes tápoldatot adni neki. A káliumban gazdag tápoldat segíti a virágzást.
Bár a leander szereti a vizet, a pangó vizet nem tűri. Tavasszal fokozatosan növeljük az öntözés mennyiségét, és ügyeljünk arra, hogy a földje mindig kissé nedves legyen.
Tavasszal figyeljünk a levéltetvekre, pajzstetvekre és takácsatkákra, mert ezek gyakran támadják meg a friss hajtásokat. Ha szükséges, használjunk rovarölő szert vagy természetes megoldásként szappanos vízzel mossuk le a leveleket.
Ez is érdekelhet: Egzotikus sziget a portánkon: ezek a mediterrán növények élnek meg már idehaza is
Bámulatos leander
Ugyan több fajtáját is télállónak mondják, a Füvészkert tapasztalatai szerint az Atlas fajta ad okot az elégedettségünkre. A melegebb, csapadékhiányosabb időszakokban igényli az időnkénti öntözést, virágai viszont csodásan díszítik a kertet. Különösebb gondozásra csak ősszel lesz szüksége: néhány karót szoktunk leszúrni a növény köré, körülvesszük hálóval, és falevéllel töltjük fel a keretet, hogy amennyiben erős fagy érkezik, ne fagyjon vissza a növény a tövéig. A törzsön tavasszal újra virágzóképes hajtások nőnek majd.
Atkák, pajzstetű
A gond valószínűleg az lehet, hogy valamiért nem érzi jól magát, és legyengült. Ilyen lehet a kiegyenlítetlen vízadag, melyen rendszeres öntözéssel lehet javítani, vagy a túl meleg és száraz levegőjű élőhely.
A képek alapján az biztos, hogy a növény túl sűrű. Én az alsó, gyengébb ágakat levágnám, tőből, hogy egy kicsit jobban járjon a levegő a hajtások között, és a vegyszer is könnyebben hódítson teret magának. A cserepet nem is látni, az is lehet, hogy ugyan átültette, de a növény akkorát nőtt, hogy előbb kinőtte, mint az optimális lett volna, így hamar kiszárad öntözés után. Tudom, mindig azt mondom, ne ugorjunk hirtelen nagyot az átültetésekkor a cserépméretben, de a leander kivételt képez!
Amit tudni kell az atkákról, az a következő: nincs ellenük olyan szer, mely minden stádiumban hatásos lenne az állat ellen. Így tehát a permetezést ismételni kell, hetente, a növény tünetmentességéig. Csak így lehet a mindig éppen aktuálisan tojásból kikelő állatokat fülön csípni. Permetezés előtt érdemes a fertőzött hajtásokat visszavágni. Ezt a teleltetés előtt el kell végezni, mert télen az atkák mást is megfertőznek, továbbá igencsak képesek elszaporodni.
Mikor és miben permetezzünk?
Minden permetezést igyekezzünk méhkímélő technológiával elvégezni, azaz naplementekor és este, amikor már nem repülnek a méhecskék. Fontos a védőkesztyű, a maszk és a zárt öltözet, amit a többi ruhától külön kell mosni. Aki komolyan gondolja a gyümölcs- és zöldségtermesztést, iratkozzon be egy 80 órás növényvédelmi tanfolyamra, ahol amellett, hogy sok érdekességet tanul, és az alternatív, biovédekezési lehetőségekről is felvilágosítják, jogosultságot szerez a II. forgalmi kategóriájú szerek vásárlására is.
Fotó: gettyimages
