Amerikából indult el a „superfood” fogalma, ami emiatt itthon is szuperételként terjedt el. Azok az élelmiszerek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek különösen gazdagok tápanyagokban, vitaminokban, és magas az antioxidáns-tartalmuk, emiatt az élettani hatásuk is kiváló. Lássuk, mi mindent termelhetünk a kertünkben, ami ilyen remek tulajdonságokkal bír!
Goji bogyó – az antioxidánsok császára
A világon a második olyan gyümölcs, amely a legtöbb C-vitamint tartalmazza. Emellett tele van B-vitaminnal, sok aminosavat, ásványi anyagot, nyomelemet tartalmaz, erősíti az immunrendszert. Nagyon könnyen nevelhető növény, hiszen bármilyen talajon megél, nem igényel tápoldatot, sőt növényvédő szereket sem. Ha szeretnénk kicsírázatni a magokat, akkor tegyük őket virágföldbe, úgy egy centis mélységben. Öntözgessük három napig, és körülbelül két hét alatt kicsírázik.
Ültetés után a növény gyorsan növekedni kezd, és akár a 3-4 méteres magasságot is elérheti. Már az ültetéstől számított 2-3 éven belül meghozhatja az első termését. A gyümölcse nyár végén, ősz elején érik, és akkor kell begyűjteni, amikor már narancssárgára színeződött, és édessé vált a bogyók íze.
Édesburgonya – a vitaminkirály
Egy édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin-bevitel kétszeresét, és a napi C-vitamin-szükséglet egyharmadát. Gazdag rostban, vasban, káliumban és B6-vitaminban. Segít megelőzni a rák, a cukorbetegség és a gyomorfekély kialakulását. Jól bírja a szárazságot, permetezni sem kell, mert nincs kártevő, ami az ellensége lenne. A nap minden szakában meleget kell neki biztosítani, hogy fejlődjön.
Gyökérről nyert kis hajtásokkal szaporítható. Amint a hőmérséklet biztosan fagypont felett marad, elkezdhetjük a szabadföldi palántázást. A sortávolság legalább 1 méter legyen, míg a sorokon belül egymástól fél méterre tegyük a palántákat. Olyan mély lyukakba helyezzük, hogy lehetőleg csak a két legfelső levelük legyen a felszín felett. Támrendszerre futtatható. Fagyok előtt kell megkezdeni a gumók felszedését a földből.
Csicseriborsó – az őseink eledele
Sok vasat, cinket, magnéziumot tartalmaz, gazdag rost- és fehérjeforrás. Csökkenti a koleszterinszintet, megelőzi a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Termesztése kiskerti viszonyok között is egyszerű. Talajjal szemben nem kényes, viszont magas a napfényigénye. Jól bírja a szárazságot is. A zöldborsóhoz hasonlóan kell vetni, de kicsit később a magasabb hőigénye miatt, körülbelül 4-5 centi mélyen. Fokozatosan érik be, és már akár júniusban le lehet szedni az első terméseket, mert ekkor még zsenge.
Fodros kel – a szív barátja
Az egyik leggazdagabb A-vitamin-forrás, segít abban, hogy szép legyen a bőrünk, jó a látásunk, és az immunrendszert is erősíti. Sok olyan rost található benne, amely jót tesz a szívnek is. A nálunk előforduló legfagyosabb időjárásnál sem fagy el, a hőmérséklet-ingadozások sem befolyásolják a fejlődését. Fényigénye közepes, félárnyékban is megmarad. Káposztafélék közül a legkevesebb vizet igényli, sőt, a talajjal szemben is alkalmazkodó. Mélyre nyúló gyökérzete miatt alapos talaj-előkészítést igényel és némi trágyát. Júniusban vessük el a magjait!
Mungóbab – az ásványok ereje
Nagyon magas az ásványianyag-, a vas- és a vitamintartalma. Csírája jó hatással van a szívre, szabályozza a vércukorszintet és a hormonháztartást, rosttartalma pedig csökkenti a vérnyomást. Délkelet-Ázsiában őshonos, főleg Thaiföldön, Indiában és Kínában termesztik. Jól tűri a szárazságot, az állandó nedvességet azonban nem viseli kedvezően. A talaj és a tápanyag nem befolyásolja a fejlődését. Hazánkban csak június elején vethető, mert a környezeti hatások akkor a legmegfelelőbbek.
A magvak nyár végére, ősz elejére érnek, mert körülbelül három hónap szükséges ahhoz, hogy beérjen. A termést étkezési szárazbabként is fel lehet használni, de sokkal jobban megőrzi az értékes tápanyagokat, ha inkább kicsíráztatjuk.
Fotó: pexels
