A kertszezonnal együtt megérkeznek a kártevők és a kórokozók is. Különösen, ha ilyen enyhe a téli időjárás és kevés a fagy, ami megtizedelhetné őket. Nagy általánosságban a tavaszi lemosó permetezés réz-, kén- és olajtartalmú szerrel mind a haszonnövényeken, mind a díszcserjéken kiválóan ritkítja a kéretlen látogatókat. Ez az az alapkezelés, aminek minden kertben meg kellene történnie.
Arra azonban figyeljünk, hogy ha már kihajtottak a növényeink, nem alkalmazhatjuk ezt a módszert, mert perzselő hatása lehet, megégeti a zsenge lombot, virágot. Így nyáron más megoldást kell választanunk.
Mikor és miben végezzük?
Minden permetezést igyekezzünk méhkímélő technológiával elvégezni, azaz naplementekor és este, amikor már nem repülnek a méhecskék. Fontos a védőkesztyű, a maszk és a zárt öltözet, amit a többi ruhától külön kell mosni. Aki komolyan gondolja a gyümölcs- és zöldségtermesztést, iratkozzon be egy 80 órás növényvédelmi tanfolyamra, ahol amellett, hogy sok érdekességet tanul, és az alternatív, biovédekezési lehetőségekről is felvilágosítják, jogosultságot szerez a II. forgalmi kategóriájú szerek vásárlására is, amilyen például a Mospilan.
A csonthéjasok réme: a monília
Ez az a gomba, amely miatt sokszor hervadnak a kajszi, a cseresznye, a meggy virágai. Súlyos fertőzés esetén a fa akár el is pusztulhat. A fák kérgén telelő kártevő a szomszéd kertből vagy a mi fánk azon részeiről fertőz, ahol túléli a lemosó permetezést. Virágzáskor a bibén keresztül jut be a fába. Ebben az időben többször kell permetezni Chorus 50WG, vagy ha van zöld könyvünk, Teldor 500SC vagy Topas 100EC szerrel. Termésérés közben, ha a gyümölcs megsérül, újrafertőződhet, ezért érdemes tovább folytatni a kezeléseket.
Kellemetlen lisztharmatok
A lisztharmatot okozó gombákat könnyű felismerni: ahogy a nevük is mutatja, olyan fehéres lesz tőlük minden, mintha megszórtuk volna liszttel. Gyakran előfordulnak a rózsán, az almán, a selyemmirtuszon, a köszmétén, a szőlőn, a tökféléken, de akár a petrezselyem zöldjén és a borsón is.
Nedves, párás időben, vagy ha öntözéskor nedvesítjük a lombozatot, hamar megjelenhet a gomba. Permetezni Amistarral vagy Chorus 50WG-vel lehet. Az is segíthet, ha a lomb helyett csak a talajt öntözzük, például csepegtető öntözéssel.
Pusztító levéltetvek
Az egyik legnagyobb tévhit, hogy a hangyák azért lebzselnek a tetves ágakon, mert eszik a tetveket. Sajnos csak azért teszik, mert azok ürüléke kiváló csemege számukra.
Az almán és a ribizlin a levél pirosodása jelzi a tetveket. A rózsán és a mályván feketedik a hajtás tőlük, olyan mennyiségben lepik el, a leanderen pedig sárga színükkel már-már díszítenek.
Szívogatásuk nyomán deformálódnak, gyengülnek a növényi részek. Az ürüléküktől ragad minden, és megtelepszik a korompenész is, amitől befeketedik a növény. Rögtön az elején kapjuk el őket, Deltam, Karate Zeon 5 CS vagy csalánlé vethető be ellenük. Sajnos a kezeléseket néha egész nyáron folytatni kell.
Kivéve, ha van lehetőségünk a Mospilan megvásárlására, ami felszívódó szer, így a hatása elhúzódik.
Liszteske, avagy üvegházi molytetű
Az egyik legutálatosabb kártevő. Gombostűfejnyi állat, ami képes úgy ellepni a paradicsomot, a tököt, a cukkinit, a fuksziát és a mályvát, hogy az szinte menthetetlen lesz.
- Sajnos az állat folyamatosan szaporodik, rengeteg nemzedéke van egy év alatt, és van olyan fejlődési stádiuma is, amikor akár ágyúval is lőhetünk rá, minden hatástalan.
- Jelenlétét onnan ismerjük fel, hogy ha meglökjük a lombot, a fonákról felszáll, és körözni kezd. Hatásos ellene, ha ragadós sárga lapot lógatunk a növények közé, amire rátapad.
- Továbbá permetezhetünk Neem olajjal, káliszappannal, Deltammal is.
Rágcsáló puszpángmoly
Szép barna keretbe foglalt fehér szárnyú lepkéje nem is zavarna minket, ha zöld hernyója nem rágná két nap alatt kopaszra a bokrokat. Nincs más megoldás, mint időről időre szó szerint átkutatni a növényt, és az első hernyó megjelenése után permetezni a bokrokat Deltammal.
Ezeket is érdemes elolvasnod
Hallott már róluk?
A csigák természetes ellensége
A csúszómászók elleni harccal sok idő és energia megy el. Van erre egy vegyszermentes megoldás, legalábbis azoknak, akik nem idegenkednek egy különleges baromfitól: az indiai futókacsa. Nem repül, így nem kell aggódnunk, hogy elhagy minket. Előszeretettel keresgéli a meztelencsigákat a kert zegzugos részein is, sőt még a csigapetéket is szívesen fogyasztja. Persze azért nekünk is adnunk kell neki eledelt, és rengeteg vizet is igényel – úgy tűnik, a csigára sokat kell innia.
Gyökér nélkül is élnek növények!
Vannak növények, amelyek nem a talajból, a gyökereiken át veszik fel a tápanyagokat. A broméliák között például igen sok ilyen létezik. A Magyarországon is beszerezhető szakállbromélia ezüstös csillámszőrökkel burkolt, keszekusza, valóban szakállra emlékeztető hajtásrendszert nevel, apró zöld virága pedig szinte észrevehetetlen.
A növényt a madarak és a szél költözteti, szaggatja, így szaporodik, ám ennél is érdekesebb, hogy az ezüstös szőrök segítségével veszi fel a levegő páratartalmából a vizet és a fák kérgéről, az odakomposztálódott zuzmókból, levelekből a kimosott tápanyagokat. A legszebben meleg, párás környezetben fejlődik, ahol elegendő fényt kap, ez ugyanis szükséges a virágzásához. A közvetlen, erős délutáni napfénytől azonban óvjuk!
A tavacskánk télálló dísze
A mocsári lobélia messziről is feltűnő bordó levelei és tűzpiros virágai a kerti tó szélének csodás díszei lehetnek. A bokros, évelő növény nyáron bontja ki virágfürtjeit. A vízparton, napos és félárnyékos helyen, legfeljebb 0,5 cm vízmélységben érzi jól magát. Jól tolerálja a fagyot is, így a telet is simán átvészeli az udvarunkban. A dekoratív növénynek a vörös mellett kék és fehér virágú változatai is elérhetők.
Fotó: Adobestock
