Tartsuk tisztán a portánkat!
Az első fagyos éjjel után a fákról, cserjékről a lomb 80%-a lehull. Ugyan a színpompás lombtakaró gyönyörű látványt nyújt, és napos időben egy-két napig nem is okoz gondot annak, amit betakart, ám néhány nap elteltével össze kell gyűjtenünk, különös tekintettel a gyepfelületekre. Esős időben az összetapadt, vastag lombtakaró alatt a fű megsárgulhat, ha kisüt a nap befülledhet, akár el is pusztulhat.
Léteznek olyan fák, melyek lombja allelopátiás hatású, azaz csírázásgátló anyagokkal bombázza környezetét, így az ott élő növényeket gyakorlatilag elnyomja, pusztítja. Ahhoz, hogy jövőre is szép gyepünk legyen, az első lépés tehát a gyep-felület tisztán tartása!
Nyírjunk füvet!
Amennyiben nem túl vastag a lombtakaró, begyűjthetjük egy menetben a fűnyírással, melyre alkalmas bármely fűgyűjtős fűnyíró. Ilyenkor a gépet sűrűbben kell üríteni, ahhoz, hogy a lenyírt fűvel együtt szépen minden mást is összeszedjen. A rendszeresen vágott gyepet egyébként is könnyebb gereblyézni vagy lombseprűvel takarítani. Régebben gyakran tanácsolták, hogy télire, az utolsó nyíráskor, állítsuk magasabb fokozatra a gépet, ám mára inkább a normál magasságot ajánljuk.
Ennek oka, hogy a rövidebbre nyírt gyepfelület jobban szellőzik, és nehezebben fülled be, valamint kisebb az esélye annak, hogy bepenészedik.
Vessünk okosan!
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy meddig lehet füvet vetni. Az ideális időpont augusztus–szeptemberben volt. Ekkor még elég melegek a nappalok ahhoz, hogy biztosan kicsírázzon a fűmag és megerősödjön, valamint öntözni is könnyebb, mert nincs még víztelenítve a kerti csap. Októberben is lehet magot vetni, de az eredmény jelentősen függ az időjárástól, ami az utóbbi években elég kiszámíthatatlan.
Ne vessünk hidegben, szélben, mert nem csírázik ki, a föld hamar kiszárad, és a hideg időjárás miatt a madarak is éhesebbek, nagyobb kárt okoznak. Akik megtehetik, általában nem vetik a füvet, hanem gyepszőnyeget telepítenek, mert az hamarabb mutatóssá válik, és kevésbé kell óvni az elején a taposástól. Október–november hónapban sajnos már általában késő gyepszőnyegezni, szintén a hideg miatt. Azonban ezt is felülírhatja egy hosszúra nyúlt vénasszonyok nyara.
Ez is érdekelhet
Szellőztessünk!
A lenyírt, tiszta gyepet, ha túl tömör, levegőtlen, esetleg mohás, érdemes szellőztetni. Ezt a munkafolyamatot októberben még el lehet végezni, száraz időjárás esetén. Létezik erre alkalmas késes gereblye, vagy géppel is végezhetjük a folyamatot. Aki még nem csinált ilyet, ne ijedjen meg, olyan lesz, mintha a gép gyakorlatilag felszedné a gyepet.
Ám valójában nem ezt teszi, hanem megtépkedi a fűcsomókat, bokrosodásra serkentve azokat, miközben az elhalt szálakat kiszedi, a mohát feltépi, és a felső, ledöngölt talajréteget pedig fellazítja, így levegőhöz juttatva a gyökérzetet. Rengeteg zöldhulladék keletkezik ilyenkor, amit érdemes komposztálni, mert nincs benne gyommag és kártevő-kórokozó sem.
Tápláljunk hatékonyan!
Mindenki szép, zöld gyepre vágyik, de sajnos ez ritkán sikerül. Nem szabad elkeseredni, hiszen nincs mindenkinek automata öntözőrendszere, beépített műtrágya-adagolóval, valamint jó néhány gépe a fenntartás munkái-hoz. Az alapvető hiba abban rejlik, hogy azt tanultuk, a növény növekedéséhez nitrogén kell, így főként ennek adagolására törekszünk. Ez valóban így van, de kell mellé sok minden más mikro- és makroelem is. Ha más tápanyag hiányzik, a nitrogén sem fog tökéletesen hasznosulni.
A szellőztetés után adagoljunk inkább komplex műtrágyákat, melyek a komplett tápelemskálát tartalmazzák, amire a gyepnek szüksége van. Ilyenkor ősszel például sokkal inkább kálium kell neki, mint sem nitrogén. A kálium erősíti a sejtszerkezetet, és javítja a télállóságot. Számos speciális műtrágya is kapható, amelyek vastartalmukkal a mohosodást gátolják.
Fotó: gettyimages
