A faleveleknek kiemelt szerepe van a komposztban, ezek teszik ki ugyanis a kerti barna hulladék nagy részét. Mind a barna, mind a zöld hulladéknak megvan a maga szerepe a bomlás során, és csak akkor lesz igazán tápanyagban gazdag a komposzt, ha mindkettő kerül bele. Vannak azonban esetek, amikor jobb, ha nem tesszük a levelet a ládába. Most ezeket az eseteket, vagyis inkább levélfajtákat fogjuk sorra venni, a jól működő komposzt érdekében.
Lassan lebomló levelek
A komposztálás során igen fontos tényező az idő. Egy jól rétegezett, alaposan öntözött és rendesen szellőző halom viszonylag gyors lebomlásra képes. Azonban, ha egy kicsit is felborulnak az arányok, vagy valami olyan kerül a kupacba, ami lassabban bomlik, az bizony nagy bosszúságot okozhat.
Az átlaggal ellentétben vannak olyan falevelek, amelyek lebomlási ideje akár 2-3 év is lehet. Ha a komposztról van szó, ezeket inkább kerüljük.
Lassan lebomló levelek:
- tölgy
- bükk
- magyal
- bármilyen más, vastagabb és „viaszos” felületű levél
Persze nem maradunk teljesen levél nélkül, az alábbi, gyorsan bomló fajtákat használva:
- juharfa
- kőrisfa
- eperfa
- más, „papírszerű”, vékony levél
Milyen a tökéletes komposzt?
A tökéletes komposzt a természet egyik legcsodálatosabb körforgása: szerves hulladékból tápanyagban gazdag talajjavító anyag lesz, amely táplálja a növényeket és javítja a talaj szerkezetét.
- A jó komposzt kiegyensúlyozott arányban tartalmaz „zöld” (nitrogénben gazdag) és „barna” (szénben gazdag) anyagokat.
- A zöldek közé tartozik például a friss fűnyesedék, zöldséghéj, kávézacc, míg a barnák közé a száraz levelek, ágdarabok, papír.
- Fontos a megfelelő levegőztetés, amit rendszeres forgatással érhetünk el, és a nedvességtartalom, ami akkor ideális, ha a komposzt enyhén nedves, mint a kicsavart szivacs.
- A komposztálás során a mikroorganizmusok lebontják az anyagokat, hőt termelnek, és elpusztítják a kórokozókat.
- A kész komposzt sötétbarna, morzsalékos, földszagú, és már nem lehet felismerni benne az eredeti hozzávalókat.
- Használható virágföldbe keverve, veteményesbe, vagy akár cserepes növényekhez is.
„Mérgező” levelek
Ne ijedjünk meg, nem ténylegesen mérgező levelek ezek, csupán olyan természetesen előforduló anyagok vannak bennük, amik meggátolják a fiatal magvak és palánták növekedését.
Ha a komposztot trágyázásra szeretnénk később használni, kerüljük az alábbi leveleket:
- diófa, fekete diófa
- eukaliptusz
