Konyharuha és forró víz? Ez lenne a legjobb megoldás? A konyharuhákon sok a fehérjealapú ételfolt – tej, tojás, szószok – amik magas hő hatására belekötnek a szálakba, vagyis a fehérjék kicsapódnak és odaragadnak a textilhez. Azaz nem biztos, hogy a forró víz a legjobb megoldás. Jó hír: létezik egy egyszerű rutin, amivel a foltmentesség és a higiénia is meglesz.
Mi történik a szálakban magas hőfokon?
A fehérjék hő hatására denaturálódnak, elveszítik eredeti térszerkezetüket, majd összecsapzódnak. Ezért keményedik meg a tojásfehérje a serpenyőben, és ugyanezért ragad bele a tej egy textil kendó szálaiba, ha forró vízbe dobjuk azt. Ilyenkor a szennyeződés vízben oldhatatlan tömbbé válik, amit később a mosószer már sokkal nehezebben tud felbontani.
A lényeg: fehérjeeredetű foltnál a forró víz tilos. Hideg vízzel ess neki, így nem főzöd bele a szennyeződést. Ezt szakértők és a hivatalos mosási útmutatók is alapelvként tanítják.
Miért kivétel a zsír?
A zsír és az olaj hőre lágyul, ezért a meleg víz segíti az emulgeálást. Magyarul: a rántás, olaj vagy vajfolt sokszor hatékonyabban jön ki forró vizes mosásban. A tisztítás négy tényezős modellje – hőmérséklet, mechanika, kémia, idő – pontosan ezt írja le. Ha növeljük a hőt, kevesebb dörzsölés és vegyszer is elég lehet a zsíros szennyeződéshez. Fehérjéknél viszont a hő épp ellened dolgozik majd.
Konyharuhán sokszor több a kórokozó, mint hinnéd
A konyharuha a lakás egyik leggyakrabban használt textilje, érthető tehát, hogy sok lehetősége van baktériumokkal érintkezni. Több vizsgálat is kimutatta, hogy gyakran találnak rajtuk „enterococcus” baktériumokat, amik a szervezetbe jutva egyes meglévő betegségek mellett akár végzetes következménnyel is járhatnak. Ezen kórokozok előfordulása különösen akkor esélyes, ha több dologra is használjuk a konyharuhát, valamint ha gyakran hagjyuk nedvesen lógni.
A brit élelmiszerbiztonsági hatóság, vagyis a Food Standards Agency friss kutatása is azt támasztja alá, hogy a többfeladatos konyharuhák sajnos a keresztszennyeződés fő forrásai. Javasolt emiatt a gyakori csere, a feladathoz kötött külön textil, és a nedves vagy szagos textil azonnali mosása.
Még több háztartási praktika érdekel?
Akkor most hideg vagy meleg víz?
1. Előkezelés hidegben
Friss fehérjefoltoknál az első lépés a hideg vizes öblítés és az enzimes előkezelés. Az enzimes mosószerek kifejezetten az olyan makacs ételmaradékokat távolítják el, mint a fehérje, a keményítő vagy a zsír.
2. Mosás a lehető legmelegebb hőfokon
A foltok eltávolítása után jön a higiénia: a konyharuhát érdemes 60 fokon mosni jó minőségű mosószerrel, mert így hatékonyabban csökkenthető a konyhai mikrobák száma. Üröm az örömben, hogy egyes háztartási gépek a rövid programokon nem tartják stabilan a 60 fokot, ezért vagy válassz hosszabb programot, vagy ha teheted, a géped higiénia ciklusát.
3. Szárítás teljesen szárazra
A szárítás a higiénia része, főleg ilyen textíliáknál. A félnedvesen elpakolt konyharuha gyorsan újra életre kelti a mikrobákat.
Milyen gyakran cseréld?
Ételkészítésnél a konyharuha gyorsan telítődik nedvességgel és kórokozokkal. A közegészségügyi ajánlások szerint naponta érdemes cserélni, illetve azonnal mosni, ha nyers hús levével, tojással vagy tejtermékkel érintkezett.
Gyakori tévhitek
A forró víz mindent kitisztít: Fehérjefoltnál éppen ellenkezőleg, mivel a hő rögzítheti a foltot. Hideg vízzel ess neki.
Elég a 20-30 fok, ha jó a mosószer: Az enzimek tényleg sokat segítenek alacsony hőfokon is, de a konyharuhánál a 60 fok sokkal megbízhatóbb végeredményt nyújt.
A rövid program ugyanazt tudja: Kutatások szerint egyes gépek a gyors ciklusokon nem érik el vagy nem tartják stabilan a beállított hőfokot. Ha tehát fontos a fertőtlenítő hatás, válassz hosszabb programot.
Egy konyharuha mindenre jó: A szélesebb körű használat bizonyítottan növeli a kockázatot. Legyen külön textil kéztörlésre, külön edényszárításra, külön felülettörlésre.
Fotó: Adobe Stock
A videó AI alapú programmal készült.
