A legtöbben gondolkodás nélkül beteszik a műanyag ételes dobozt a mikróba, hiszen gyors és kényelmes megoldás, ha példéul a munkahelyen kell ebédet melegíteni. Csakhogy nem minden műanyag bírja a hőt. Ha rossz típust használsz, a doboz anyagából apró részecskék és vegyi anyagok oldódhatnak az ételbe, ez pedig hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthet.
Érdemes néhány másodpercet rászánni arra, hogy megnézd a doboz alján lévő jelöléseket. Ezek alapján könnyen eldöntheted, hogy biztonságos-e a használata.
Mit jelentenek a doboz alján lévő számok?
A műanyag edényeken általában megtalálható egy háromszögbe írt szám, amely 1 és 7 között változik. Ez jelöli, milyen típusú műanyagból készült az adott termék, és ebből következtetni lehet arra, bírja-e a mikró melegét.
RIC-számok a műanyag dobozok alján
A műanyagokon látható, háromszögbe írt 1–7 közötti számrendszer eredete jól dokumentált, és hivatalosan Resin Identification Code (RIC), vagyis gyantajelölési kód néven fut.
Honnan ered a rendszer?
A számozási rendszert 1988-ban vezette be az akkori Society of the Plastics Industry (SPI) az Egyesült Államokban.
A cél az volt, hogy egységes jelölést kapjanak a különböző műanyagfajták, és ezáltal könnyebbé váljon a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás során a műanyagok szétválogatása. De tökéletesen alkalmas arra is, hogy kiderítsd, mikrózható-e a műanyag dobozod.
Ez az úgynevezett „Voluntary Plastic Container Coding System” volt, amely minden műanyagtermék alján háromszögbe rendezett nyilakkal és benne egy 1–7 közötti számmal jelezte, milyen műanyagtípusból készült az adott tárgy.
1 – PET vagy PETE
Ez az a műanyag, amiből üdítős és ásványvizes palackok készülnek. Nem hőálló, könnyen deformálódik, a melegítés során pedig káros anyagok válhatnak ki belőle. Mikrózni soha nem szabad.
2 – HDPE
Tejes, gyümölcsleves vagy tisztítószeres flakonok alapanyaga. Jobban bírja a hőt, mint a PET, mégsem ajánlott mikrózni, kivéve, ha külön jelölik rajta, hogy mikrózható. Ez ritka, ezért érdemes óvatosnak lenni.
3 – PVC
Ebből készülhetnek bizonyos fóliák és egyes vékonyabb csomagolóanyagok. A hő hatására káros vegyületeket bocsáthat ki, így semmiképpen nem való a mikróba.
4 – LDPE
Leginkább zacskók, tasakok készülnek belőle. Emiatt eleve nem szoktak belőle ételtároló edényt gyártani. A mikrózást nem bírja, hőre könnyen deformálódik.
5 – PP, vagyis polipropilén
Ez az a műanyag, amit a leggyakrabban használnak mikrózható dobozokhoz. Jól tűri a magasabb hőmérsékletet, ezért ha látod rajta az 5-ös jelölést, jó eséllyel biztonságosan használhatod. Ennek ellenére érdemes megnézni azt is, hogy szerepel-e rajta külön mikrós piktogram.
6 – PS, vagyis polisztirol
A habdobozok, elviteles poharak és egyes vékony tányérok alapanyaga. Hő hatására viszonylag gyorsan torzul, és nem ajánlott melegíteni benne semmit a mikróban.
7 – Egyéb műanyagok
Ide tartoznak többek között a bioplasztikok és a polikarbonát is. Ez utóbbi tartalmazhat BPA-t, amelyet sok országban – így Magyarországon is – egyre szigorúbban szabályoznak. Ha a 7-es jelölést látod, csak akkor tedd a mikróba, ha külön fel van tüntetve, hogy biztonságos a használata.
Még több háztartási praktika érdekel?
A legfontosabb jelölés, amit keresned kell
A számok mellett mindig figyeld, van-e a dobozon mikró szimbólum, vagy a „microwave safe” felirat magyar megfelelője. Ez jelzi, hogy a gyártó tesztelte az edényt és alkalmasnak tartja a mikrózásra. Enélkül még a megfelelő műanyagtípus sem jelent teljes biztonságot.
Mire figyelj használat közben?
- Vizsgáld meg a dobozt: ha repedt, elszíneződött vagy eldeformálódott, jobb, ha kidobod. A sérült műanyag sokkal könnyebben bocsát ki apró részecskéket melegítéskor.
- Túl magas hőmérséklet kerülendő: a mikrózható műanyagok sem arra valók, hogy hosszú percekig forrósodjanak. Rövid melegítéseknél működnek biztonságosan.
- Alternatívák, amelyek mindig megbízhatóak: a legjobb, ha üveg vagy kerámia tálakat használsz melegítésre. Tartósak, nem engednek ki anyagokat az ételbe, és jól tűrik a hőt.
Fotó: adobestock
