Csongrádon még téli álmot alszik az ártér, a Tisza és a Körös torkolatánál kihalt minden. Lejjebb, a parton valamennyi étterem, büfé, cölöpökre épült nyaraló üresen áll. A megáradt folyó birtokba vette a homokos fövenyt, de lassan felébred a természet, és élettel telik meg a környék. Előkerülnek majd a színes napernyők, és miközben a gyerekek homokvárat építenek, a szülők hosszú sorokban állnak a lángososnál. Pont úgy, ahogy tavaly július 23-án is. Földi Katus évekkel ezelőtt elvált, azóta egyedül neveli a gyerekeket. Minden lehetőséget megragad, hogy a hétéves Adrián és nővére, a kilencéves Regina semmiből ne maradjon ki. Azonban olyan élményt, amiben tavaly július negyedik vasárnapján volt részük, nem kívántak maguknak. „Vasárnap ebéd után érkeztünk a csongrádi strandra. Előbb bekentem a gyerekeket napolajjal, majd büszkén figyeltem, amint a vízben tollaslabdáztak – meséli az édesanya. – Nagyon megörültem, mikor megérkezett a barátnőm, Móni a gyerekével, később a volt férjem is letelepedett mellénk.” A strandon senki sem aggódott, amikor a távolból, Csongrád felől mennydörgés kíséretében feltűntek a sötét felhők. Eleredt az eső. A gyerekek az apjukkal fedett helyre húzódtak, csak Katus és Móni szedegette még a parton hagyott játékokat. Ami ezután történt, arra senki nem számított: egy partra lecsapó villám két ágra szakadt, az egyik Mónit, a másik a barátnőjét érte.
Harcoltak érte az orvosok
„Eszembe se jutott, hogy bármi baj lehet, hiszen akkor is kiszaladok a kertbe, ha a frissen mosott ruhát áztatja a zápor. Rajtunk kívül még sokan voltak a parton. A villámra is emlékszem, épp lehajoltam egy játékért, amikor belém csapott. Abban a pillanatban megállt számomra az idő: csak én mozogtam, körülöttem mindenki más mozdulatlanná vált. Pont úgy, mint amikor egy videojátékot megállít az ember, és a képernyőn kimerevednek a szereplők. Nagyon kellemes, jó érzés volt, azt kívántam, bár sose érne véget. Aztán éreztem, hogy a kezem és a lábam elnehezül, iszonyú erővel húz magához a föld.” Katust a villám öt méterrel odébb dobta, mire földet ért, már halott volt. Ahogy a barátnője, Móni is. Pár másodperc múlva kitört a pánik. Volt, aki mentőért, orvosért kiabált, más sírva rohant fel s alá, keresve a hozzátartozóját, és akadt, aki rémületében moccanni sem bírt. Hosszú percek teltek el, mire megérkezett egy vízi mentő, és a hason fekvő Katust oldalára fordította. Szerencsére egy szülész-nőgyógyász a közelben volt, ő kezdte meg az édesanya szakszerű újraélesztését, majd kisvártatva négy szirénázó mentő érkezett. Húsz percen át küzdöttek, mire sikerült Katust szállítható állapotba hozniuk. Miközben a síró gyerekeket, Reginát és Adriánt az apjuk hazavitte, a szentesi kórházban megkezdődött a harc a válságos állapotban lévő édesanya életéért.
Megünnepli az új születésnapját
Kiderült, a súlyos égési sérüléseken kívül Katus tüdeje, mája is károsodott. Egy héttel később, mikor a kómából felébredt, kerekesszékben kitolták a kertbe, hogy az új életében először láthassa a gyerekeit. Azonban pár perccel később rosszul lett, kétoldali tüdőembóliát kapott. „Ma már semmitől sem félek, agyonütött engem a villám, de azt is túléltem – viccelődik Katus. – Valójában dr. Kovács Krisztián szülész-nőgyógyász mentette meg az életemet. Ő az én hősöm. Ha nincs ott a strandon, már nem élnék. Amikor kórházba kerültem, olyan voltam, mint egy háborús sebesült. Az unokatestvérem az intenzív osztályon nővérként dolgozik, nem ismert meg. Az orvosok? Azóta is csodaként emlegetik az esetemet. Tizenhét kilót fogytam, újra kellett tanulnom mindent, az édesanyám és az ikertestvérem segített. A barátaim felvetették, hogy az új életemben a férjemmel újrakezdhetném a kapcsolatunkat. Azt válaszoltam nekik: dehogy kezdjük újra, nem vagyok én hülye, csak a villám csapott belém.” Katus barátnője, Móni is túlélte a balesetet, az ő lábadozása még tart. Azóta sem értik, miért beléjük csapott a villám, hiszen a parton tőlük pár méterre állt egy 25 méter magas, vasból készült kilátó. Katus azt tervezi, július 23-án ismét kimegy a gyerekekkel a csongrádi strandra, oda, ahol a villám belecsapott. Amíg Regina és Adrián homokból tortát készít, ő pezsgőt bont, és megünnepeli az új életében az első születésnapját.
Ikertestvére megérezte a bajt
Katus halálának pillanatában az ikertestvére, András éppen a spanyolországi Marbellán, a házuk teraszán üldögélt. Váratlanul egyik pillanatról a másikra különös, nyomasztó érzés kerítette hatalmába. Érezte, hogy valami nagy baj történt, de nem értette az okát. Csak később, amikor az édesanyja telefonon felhívta, derült ki, hogy a testvérét halálos villámcsapás érte. Azonnal hazautazott, és Katus felépüléséig vele maradt.
Kislánya rajzából merített erőt
Katus gyerekeit nagyon megviselte édesanyjuk hiánya. Regina az egyik rajzát beküldte neki a kórházba, amit állandóan az éjjeli szekrényén őrzött. Ha Katusnak fájdalmai voltak, ha gyengének érezte magát, elég volt rápillantani, és tudta, erősnek kell lennie, hiszen még sok dolga van ezen a világon.