Kevés olyan területe van az életünknek, amihez ennyi érzelem, titok, otthonról hozott reflex vagy éppen társadalmi tabu kapcsolódna. Pedig pénzügyei mindenkinek vannak, ezalól senki nem vonhatja ki magát. Ha pedig egy házasságban két ember, vagy akár egy nagyobb család anyagi helyzetét, gondolkodását kell összehangolni, akkor még fontosabb, hogy ne várjuk meg, amíg veszekedésbe torkollnak a különböző nézeteink.
A hagyományos nemi szerepek eredménye
„Való igaz, hogy a pénz kényes téma, de tabu csak akkor lesz belőle, ha az ezzel kapcsolatos érzelmeink között megjelenik a túlvédekezés, a bizalmatlanság, a félelem” – mondja Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Szakértőnk szerint a félelemnek több oka is lehet: hozhatunk otthonról negatív érzelmeket a pénzzel kapcsolatban. Például azért, mert sosem volt belőle elég, vagy a család minden rossz forrásának tartotta. De saját rossz tapasztalataink is közrejátszhatnak benne. A hagyományos férfi-női szerepek és a sok családban magától értetődő közös kassza is ezt hozhatja magával.
„A klasszikus felállás szerint a férfi kereste a család számára a pénzt, amit leadott otthon a feleségnek, aki beosztotta az anyagi javakat. Ez azonban mindkét felet kiszolgáltatottá tette, hiszen senki sem szeret a másiktól zsebpénzt kérni” – teszi hozzá pszichoterapeuta. Ebben a szerepfelosztásban merül fel legtöbbször a dugipénz intézménye is.
Mindenképp egyeztessük a kereteket
Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, mindenképp beszélni kell a pénzről. Dr. Makai Gábor szerint, ha kezdetben talán nehéz is ez ügyben kitárulkozni, mégis érdemes levetkőzni a szemérmességet. A kapcsolat elején, és főleg a közös élet elkezdésekor fontos, hogy képesek legyünk összehangolni a pénzzel kapcsolatos értékeinket, az otthonról hozott elképzeléseinket. De az együtt töltött évek során is rendszeresen szükség van a közös célok, a nagyobb beruházások egyeztetésére.
„Ha nincsenek mindenki által betartható keretek, nincs a családi pénzügyeknek rendszere, akkor az anyagi biztonság is hiányzik a kapcsolatból, viszont mindenkiben egyre nő a sértettség a másik pénzügyi szokásai miatt” – mondja a pszichoterapeuta. Ha viszont sikerül őszintén beszélni arról, mire mennyit tudunk fordítani, ki mennyit vehet ki a közösből, ki kezeli a pénzt, és milyen közös céljaink vannak, az erősítheti a kapcsolatot. Dr. Makai Gábor szerint nem feltétlenül árulkodik a bizalomról és az elköteleződésről vagy annak hiányáról, hogy közös vagy külön kasszán élünk, esetleg a kettő valamilyen kombinációját preferáljuk.
Ezt sokkal inkább a személyiségünk, a szokásaink, az értékrendünk és a tapasztalataink befolyásolják. És mivel az anyagiakhoz való hozzáállásunk az alapvető értékrendünk részét képezik, nem csoda, ha adott esetben körömszakadtáig tudjuk védeni, amit a magunkénak érzünk ezzel kapcsolatban. Elég csak egy internetes kommentfolyamba benézni, amikor a közös kassza – külön kassza témáról esik szó…
A függetlenség szimbóluma
Alapvetően nincs baj vele, hisz sok férfi a hobbijára csíp le egy kisebb összeget, a nők pedig a konyhapénzből megtakarított kisebb-nagyobb összegeket teszik félre maguknak. Van, hogy az egymásnak szánt ajándékokat is ebből fizetik a házastársak. Ez kedves dolog is lehet, különösen, ha mindkét fél tud a másik dugipénzéről. Más esetekben a függetlenség szimbóluma ez a tartalék, hogy ne kelljen minden egyes költekezésről számot adni a másiknak. Sokszor előfordul, hogy épp ez veszi el a közös kasszán élők kiszolgáltatottságérzését, és billenti helyre az egyensúlyt. Baj csak akkor van, ha az egyik fél a másik elnyomására, pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe hozására használja fel a közös kasszát, vagy a dugipénz a titkolózás, a rejtett vagyongyarapítás eszköze.
Rugalmasan újratervezni a válságban
Szakértőnk szerint akár akkor is érdemes felhozni a témát, ha évtizedek óta egy megszokott rendszer szerint élünk, de ez valamiért már nem felel meg valamelyik félnek. A mostani pénzügyi válság küszöbén például különösen fontos, hogy tudjunk rugalmasak lenni, esetleg újratervezni ebben a kérdésben. Persze nem érdemes egyből a közepébe vágni, finoman vezessük elő a kényes témát, érdemes lépésenként haladni.
„Nagyon fontos, hogy ne vádoljuk, minősítsük a másikat – inkább hallgassuk meg egymást, beszéljünk a saját érzéseinkről, arról, hogy mit vált ki bennünk a helyzet, és milyen ötleteink vannak a megoldására. Ezekből a beszélgetésekből lehet aztán kialakítani a mindenki számára vállalható és betartható kompromisszumos megoldást” – mondja Dr. Makai Gábor.
Ha pedig azt vesszük észre, hogy a pénzről szóló vita csak tünete, ürügye egy mélyebb, akár az értékrendünk alapjait érintő konfliktusnak, érdemes megkeresni a mélyben rejlő kiváltó okot, és együtt dolgozni annak a megoldásán.
Kiemelt kép: GettyImages
