A nagy engedélyeztetési hullám idén tavasszal indult el, amikor bejelentették, hogy minden kútra engedélyt kell kérni, különben bírságra lehet számítani. Ugyanakkor 2023. december 31-ig bírságmentesen lehet kutat engedélyeztetni utólag is. Nézzük ez mit jelent a hétköznapokban! Mire számíthatunk? Hollmann Lilian Irmgard, a Zábrák Kútfúró és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. ügyvezetője segít tisztábban látni.
Kire vonatkozik?
A jegyzői hatásköri eljárás azokra a kutakra vonatkozik, amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének.
„A kút a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt területet és vízkészletet nem érinti. Ezenkívül magánszemély, magánhasználatra létesítette a kutat. A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el (nem rétegvízkút). További kitétel, hogy az éves vízkivétel nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, és a kút épülettel vagy építési engedéllyel rendelkező ingatlanon helyezkedik el” – magyarázza az ügyvezető. Ha csak a vízbázis szempont nem stimmel, úgy „egyszerűsített” eljárásban kell a Katasztrófavédelemhez fordulni.
Rengeteg érintett
Az országban rengeteg, engedély nélkül létesült és azóta is használt kút van, amelyekre fennmaradási engedélyt kell kérni a hatóságtól. Ha tehát ezt december 31-ig megtesszük, akkor nem kell bírságot fizetni.
„A fent említett szabályozás mind az ásott, mind a fúrt kutakra vonatkozott – mondja Hollmann Lilian. – Mivel ez akár milliós nagyságrendű kutat is jelenthetett, így az engedélyeztetést részben egyszerűsítették a magánszemélyek számára, és az illetékes katasztrófavédelmi hatósági bejelentési kötelezettség mellett ott van még a jegyzői hatáskör is a területi adottságok függvényében.
Kockázatos terület
A nyári törvénykezésnél még egy fordulat következett be, behozták ugyanis az „országtérkép” fogalmát. Ennek fényében jövő évtől a lakossági kutak engedélyhez kötöttségét az országtérkép alapján lehet első körben meghatározni. Itt egy lakcím vagy helyrajzi szám beírása után mindenki utána tud nézni, hogy az ingatlana a kockázatos vagy nem kockázatos területhez tartozik-e.
Szakértőnk azonban nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy „ez az országtérkép hivatalosan csak 2024. január 1-től lesz a meghatározás alapja, addig továbbra is a jelenleg hatályban lévő törvény, illetve rendeletek a mérvadóak”.
Szabályok a jövőre nézve
A jövő évi engedélyeztetés kérdésében még változhatnak a jogszabályi kiírások. „A jelenlegi információk alapján, de teljes bizonyosság nélkül arra számíthatunk, hogy a háztartási vagy mezőgazdasági öntözést kiszolgáló talajvízkút, amelynek nem cég a tulajdonosa, szabadon üzemeltethető tovább, függetlenül attól, hogy vízkészletvédelmi szempontból kockázatos vagy kockázatmentes területen van-e. A rétegvízkutak, illetve az 50 méter mélységet meghaladó kutak minden egyéb szemponttól függetlenül engedélykötelesek lesznek továbbra is” – magyarázza a szakember.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock