Siker és öröm, ha az időben megkezdett kezelés megmenti egy fiatal daganatos beteg nő életét. Mivel azonban a kemoterápia és a sugárkezelés átmenetileg vagy akár véglegesen is károsíthatja a petefészek működését, ennek sokáig az volt az ára, hogy a gyógyult betegeknek le kellett mondaniuk a vér szerinti gyermek vállalásáról. A hormontermelésük, a peteérésük teljesen leállhatott: az így kialakuló korai petefészek-elégtelenség lehetetlenné tette a teherbe esést, ráadásul az illető már fiatalon átesett a változókor valamennyi tünetén a hőhullámoktól az egészségügyi kockázatok növekedéséig.
Korábbi lehetőségek
Eddig is voltak módszerek arra, hogy a kemoterápián vagy sugárkezelésen átesett hölgyek is várandósak lehessenek. Évtizedek óta alkalmazzák például a klasszikus lombik eljárás során létrehozott embriók fagyasztását. Amikor a beteg felgyógyul, és gyermeket szeretne, az embriókat a méhébe ültetik, és szerencsés esetben létrejön a terhesség. Ha azonban nem így van, és az embriók elfogynak, akkor nincs további lehetősége. Ráadásul a lombikkezelés több hétig is eltarthat. Egy rosszindulatú betegségnél pedig nem biztos, hogy lehet ennyit késlekedni a daganatellenes eljárásokkal – még akkor sem, ha a beteg és partnere egyébként mindketten készen állnának a családbővítés e módjára.
Az embrió helyett a petesejteket is le lehet fagyasztani – ez azoknál a nőknél is alkalmazható, akiknek a kezelés időpontjában nincs partnerük. Ám az eljárás ugyanúgy több hetet vehet igénybe, mint az embriók fagyasztása. Gyorsabb és több lehetőséget tartogató megoldás lehet viszont a petefészekszövet fagyasztása és későbbi visszaültetése. Ilyenkor az ivarsejteket károsító kezelések előtt laparoszkópos műtéttel kiveszik a petefészek egy részét, és a benne lévő éretlen tüszőkkel, petesejtekkel együtt fagyasztják le, hogy azok akár évekig is megőrizzék életképességüket, és később, a gyógyulás után visszaültethessék őket.
Egy 24 éves hölgy volt az úttörő
Így történt ez annál a 24 éves fiatal nőnél is, akinél három évvel ezelőtt diagnosztizálták a vérképző rendszer rosszindulatú, daganatos megbetegedését, az akut limfoid leukémiát. A betegsége kezelésére kemoterápiát, csontvelő-átültetést és sugárkezelést is kapott. Ám még ezek előtt átesett egy műtéten, amelynek során kivették és lefagyasztották az egyik petefészkét, hogy később, a gyógyulása után annak darabjai visszaültethetők legyenek.
„A beteg a kezelések befejezése óta tünetmentes volt, de nem volt hormontermelése, és a szervezetében lévő megmaradt petefészek működése leállt. Változókori tüneteket tapasztalt, és a műtét nélkül nem lett volna esélye gyermekvállalásra. 2023. december 13-án a termékenységének visszaállítása céljából laparoszkópos, azaz hastükrözéses eljárást végeztünk, amelynek során saját petefészekszövetének három darabját ültettük vissza” – mesél az újdonságnak számító beavatkozásról dr. Bokor Attila egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján működő Minimál Invazív Sebészeti Osztály vezetője. Ő maga dr. Piros Lászlóval, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatóhelyettesével együtt állt a műtőasztal mellett.
Eddig kedvezően alakult a gyógyulása
„A szövetdarabokat az ellenoldali petefészek kéregállományához varrtuk hozzá – meséli az orvos. – Ennek a szervnek a működését, vérellátását, a kéregállomány biológiai tulajdonságait a női nemi hormonok biztosítják, így egy speciális, bőrön át felszívódó ösztrogénkészítménnyel és más módon ható gyógyszerekkel készítettük elő a műtétet. A beteg szerencsére jól van, az eddigi tapasztalatok szerint kedvezően alakul a gyógyulása. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy ha minden a tervek szerint történik, akkor a visszaültetett petefészek-szövet képes lesz úgy működni, ahogy ebben az életkorban egy egészséges nő petefészke ellátja a feladatát. Az éretlen tüszők megérnek, és a hölgynek természetes úton is megfoganhat a gyermeke. Ha viszont ez nem következik be, akkor ugyanazokkal a módszerekkel segíthetünk rajta, ahogyan más, termékenységi problémákkal küzdő pácienseken.”
Új jelentkezők is vannak
Dr. Bokor Attila elmondja: a nők petefészke születésükkor az életük során „felhasználható” valamennyi petesejtet tartalmazza. Ideális esetben az első menstruációtól kezdve minden ciklusban megérik belőlük egy. A nők többségénél néhány petesejtből várandósság és kisbaba lesz, a többi pedig egyenként, az ovuláció alkalmával távozik. Mivel ebben az esetben a petefészeknek csak darabjait tudják visszaültetni, a testben hagyott petefészek működése pedig károsodott, a műtétet akkor érdemes elvégezni, amikor a betegnek aktív gyermekvállalási tervei vannak. Nem kapja vissza ugyanis valamennyi petefészek-szövetrészletét, csak azok egy részét, így a beavatkozás megismételhető. „Fontos megemlítenem dr. Fancsovits Péter embriológus, a projekt biológusának nevét is. A szövetek lefagyasztása és későbbi felolvasztása ugyanis az ő munkáját dicséri, lényegében rajta múlik, hogy a szöveteket életképesen ültethessük vissza” – teszi hozzá az egyetemi docens. Azt is elmondja: magára a visszaültetésre már korábban is voltak kísérletek, laparoszkópos eljárással, ilyen módon azonban még senki nem végezte el a műtétet. Remélhető, hogy ez a módszer egyre többeknek adhatja vissza az anyává válás esélyét. Dr. Bokor Attila szerint jelenleg három új daganatból gyógyult jelentkezőt vizsgálnak, az ő szövetmintáik lefagyasztva várják a beavatkozást.
Fotó: adobestock • képünk illusztráció
