A közösségi médiában mindannyian láttunk már olyan felvételeket, amelyeket egy autóban elhelyezett kamera rögzített, és a sofőr tett közzé. Főként baleseteknél osztanak meg ilyet, de a nem megfelelően parkoló gépkocsikról is előszeretettel posztolnak videót az interneten.
Dr. Tarczay Áron ügyvéd a személyiségi jogi szabályozás, illetve az adatvédelmi szabályozás miatt óvatosságra int mindenkit.
A rendszámot is adatvédelem köti
„Az első szabály, hogy képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez a szabály akkor lényeges, ha az elkészített felvételen valakinek az arca felismerhető. Ebben az esetben tehát már a készítéshez is szükség lenne a felvételen szereplő valamennyi személy hozzájárulására. Ugyanakkor a személyiségi jogsértést még a felhasználás miatt sem feltétlenül állapítja meg a bíróság, ha kizárólag jogvitában való bizonyításra használja fel valaki a felvételt, mert másként nem tudná az igazát bizonyítani” – magyarázza az ügyvéd.
Adatvédelmi szempontból nemcsak a képmás, de már a rendszám, vagy bármely olyan adat is problémát jelenthet, amely alapján a gépjármű vezetője, tulajdonosa, üzembentartója beazonosítható.
„Ezek is személyes adatnak minősülnek, és csakis akkor használhatjuk, kezelhetjük őket, ha jogos érdekeink érvényesítéséhez szükséges. Így a jogvita során bizonyítékként történő felhasználása szintén lehet jogszerű” – folytatja a szakember.
Amikor elnéző a bíróság
Amennyiben maga a bizonyítási eszköz jogsértő (pl. felismerhető valaki a felvételen, nem kaptunk a felvételre engedélyt, stb.), a bíróság számos jogi körülményt mérlegel. Vagyis a jogi szempontból kifogásolható felvételt is figyelembe veheti a bíróság, ha a fél más eszközzel nem tudná bizonyítani az igazát. Ebben az esetben azonban a felvételt felhasználó személy esetlegesen személyiségi jogi perben felelősségre vonható.
„A fentieket összefoglalva arra juthatunk, hogy a fedélzeti kamerák által készített felvételeket használhatjuk egy jogvitában, de annak érdekében, hogy a hátrányos jogkövetkezményeket elkerüljük, ajánlott szakértő jogi segítséget igénybe venni.”
Amit ne tegyünk…
A felvételek jogvitán kívüli felhasználása, nyilvános közzététele azonban senkinek nem javasolt.
„Egy Facebookon való posztolás során ugyanis a személyiségi jogi és adatvédelmi jogi szabályok alóli kivételek nem érvényesülnek. Így, amennyiben bármely személyhez fűződő jog sérülne, illetve bármely személyes adat egy közzétett felvételen azonosítható, abban az esetben jó eséllyel szankcionálható a közzététel. Többek között sérelemdíj megfizetésére lehet kötelezni a felvételt közzétevő személyt” – figyelmeztet dr. Tarczay Áron.
Az adatvédelmi szabályok miatt fontos még megjegyezni, hogy csak azt a felvételt ajánlott megőrizni, amelyet később potenciálisan a saját jogos érdekeink érvényesítése céljából fel kívánunk használni.
Fotó: Adobestock
