Medve a bokorban, farkas az ösvényen: ezt tedd, ha összefutsz velük kirándulás közben

Számos alkalommal fotók és vadkamerák felvétele bizonyítja a vadállatok jelenlétét, vagy a lábnyomaikat fedezik fel a kirándulók. Így történt ez akkor is, amikor a Bükk déli részén kóborló medvét rögzítette a WWF Magyarország vadkamerája tavaly augusztusban. Idén február végén pedig Ózd környékén, a Kajla-völgyben vadászokat riasztott meg egy medve, akik csak az autójukba menekülve kerülték el, hogy nagyobb baj legyen. Ez volt egyébként az első dokumentált eset hazánkban, amikor a medve aktívan menekülésre kényszerítette az embereket.

Hajnalban, szürkületkor a legaktívabbak

Bár hazánkban ritkák az ilyen találkozások, időnként előfordulhatnak. Érdemes ismerni néhány alapvető szabályt és gyakorlatot, amelyeket, ha betartunk, még tovább csökkenthetjük ennek a valószínűségét. És persze akkor is jó ezekkel számolnunk, ha a szomszédos Erdélybe vagy Szlovákiába tervezünk kirándulni, hiszen ott sokkal nagyobb az esély összefutni velük. Dr. Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét kérdeztük.

„Ezek a ragadozók elsősorban hajnalban és szürkületkor aktívak, nappal ritkán mozognak. Ráadásul kerülik az embereket, így kicsi az esélye, hogy találkozzunk velük. A hírekben vagy közösségi oldalakon látott medveészlelések többnyire váratlan találkozások, akkor történnek, amikor az állat valamilyen oknál fogva nem észleli időben az ember közeledtét. Azonban alaptermészetük, hogy félnek az emberektől, ezért mindent megtesznek, hogy elkerüljenek minket” – mondja a szakember.

A kedvezőtlen szélirány megzavarhatja őket

Elsősorban az ország északi részén, azon belül is főként a Bükkben, a Mátrában, a Zemplénben és az Aggteleki-karszton a farkas egy visszatért, megtelepedett fajnak számít.

„Általában valamilyen extrém, véletlen helyzet kell ahhoz, hogy egy példány szembejöjjön velünk. Például, ha máshol megriadt, és pont felénk menekül, vagy a szél iránya kedvezőtlen, és emiatt nem érzékeli időben az ember jelenlétét. A farkasok okos, óvatos állatok, pontosan tudják, hol és mikor mozognak jellemzően az emberek, és azt a környéket inkább elkerülik. Az aktívabb órákban legalábbis mindenképp” – magyarázza dr. Sütő Dávid.

A medvék esetében egyelőre inkább szórványos jelenlétről beszélhetünk.

„Többnyire Szlovákiából és ritkábban kelet felől jönnek át, és csak időszakosan tartózkodnak nálunk. Előfordul, hogy időnként egy-egy egyed nálunk telel, vagy akár tavasszal, nyáron is itt marad, mint például a Mihály névre keresztelt medve, akit a Bükki Nemzeti Parkban észleltek néhány éve. A faj magyarországi szaporodására egyelőre azonban nincs bizonyíték. Bár sokan vélnek látni bocsos anyamedvét, hitelt érdemlően ezek az észlelések szinte sosem igazolódnak be.”

Ez is érdekelhet: Figyelmeztetést adtak ki: bekövetkezett, amitől minden kutyás rettegett

Keltsünk zajt, és ne térjünk le az útról!

• Lehetőleg ne induljunk egyedül túrázni: ha többen vagyunk, nagyobb zajt csapunk. Már a beszélgetésünk is elegendő lehet ahhoz, hogy az állatok messziről észleljenek minket, és elkerüljék a környéket.
• Ha mégis egyedül túrázunk, érdemes egy kis zajkeltő eszközt – például kulcscsomót vagy medvecsengőt – magunknál tartani. Ez folyamatosan hangot adva figyelmezteti az állatokat a közeledtünkre.
• Maradjunk a kijelölt ösvényeken: az állatok általában kerülik a turistautakat, így mi is nagyobb biztonságban vagyunk ezeken a vonalakon.
• A túrákat időzítsük a nappali órákra: a legtöbb ragadozó hajnalban vagy szürkületkor aktív, így a délelőtti és kora délutáni túrák a legbiztonságosabbak. A sötétedés utáni vagy kora reggeli kirándulásokat lehetőleg kerüljük.

Ez is érdekelhet: Bolhanyál és gabona: gusztustalan dolgoktól lesz beteg a kutyád, de nem tudsz róla

Nem kell azonnal pánikba esni, de ne fordítsunk hátat!

A legtöbb esetben az állat már jóval azelőtt érzékel minket, mielőtt észrevennénk, és csendben odébbáll. De mit tegyünk, ha ritka szerencsétlenség folytán mégis a közvetlen közelünkbe kerül egy vadállat?

„A legfontosabb, hogy megőrizzük a hidegvérünket. Ne szaladjunk el, és semmiképp se próbáljunk közelebb menni hozzá. Különösen ne etetéssel, fotózással vagy hívogatással közeledjünk.”

„Az ilyen kísérletek veszélyesek – szögezi le a szakértő. – Egy farkas vagy medve jelenlétét kétféleképpen észlelhetjük: vagy ők vesznek észre minket, vagy mi pillantjuk meg őket először. Ha ez utóbbi eset történt, akkor a legegyszerűbb és legbiztonságosabb reakció, ha megállunk, nem fordítunk hátat az állatnak, és úgy hátrálunk. Tartsuk szemmel a vadat, és ha az legalább 150–200 méterre van, folytathatjuk a túrát úgy, hogy kikerüljük azt a területet, ahol éppen tartózkodott. Ha ez nem lehetséges, érdemes inkább visszafordulni.”

Próbáljunk nagyobbnak látszani, ha az állat mégis közeledne hozzánk

Amennyiben a medve vesz észre minket előbb, többféle reakciót is tapasztalhatunk. Előfordul, hogy tudomást sem vesz rólunk, ebben az esetben is az előbbi óvatos viselkedés a legjobb választás. Ha viszont kezd közeledni, maradjunk nyugodtak.

„Próbáljunk nagyobbnak látszani: emeljük fel a karunkat, beszéljünk hozzá határozott, emberi hangon, így nagyobb eséllyel azonosít minket emberként, és nem közelít tovább. Ne fordítsunk hátat, de lassan hátráljunk. Ha mégis felénk iramodna, akkor sem kell a legrosszabbra gondolni: sok esetben ez nem valódi támadás, hanem blöff: az állat fél, és megpróbál elijeszteni. Ha a medve felágaskodik a hátsó lábaira, az sem feltétlenül az agresszió jele, csupán jobban próbálja érzékelni, mivel áll szemben. Amennyiben mégis közvetlen közelségbe kerül, dobjunk el néhány ruhadarabot, például sapkát, sálat, kabátot, ami elterelheti a figyelmét, és hátráljunk. Ha a közelsége veszélyesen nő, feküdjünk hasra, a kezeinkkel védjük a tarkónkat és az arcunkat. Maradjunk mozdulatlanok, és ne engedjük, hogy a hátunkra fordíthasson.”

„Dobjunk el néhány ruhadarabot, például sapkát, sálat, kabátot, ami elterelheti a medve figyelmét, és hátráljunk!”

Fotó: AdobeStock, WWF/Tomas Hulik