A szakemberek szerint hazánkban az iskolás lányok egytizede nem engedheti meg magának, hogy havi rendszerességgel megvásárolja a számára szükséges menstruációs termékeket. Egy 2020-as kutatás pedig arról számol be, hogy a magyar nők 22 százaléka legalább egyszer megtapasztalta, hogy anyagi okok miatt nem tudott hozzájutni az intim higiéniai termékekhez.
Lógásnak tűnik, pedig szégyellik
A menstruációs szegénységben élő nők gyakran kénytelenek helyettesítő megoldásokhoz nyúlni, például vécé- vagy újságpapírt, papír zsebkendőt, rongyokat vagy régi ruhadarabokat használnak. Ezek a nem biztonságos anyagok amellett, hogy kényelmetlenek, a megfelelő higiénia hiánya miatt komoly egészségügyi kockázatokat is hordoznak, gyulladásokhoz, fertőzésekhez és egyéb súlyos problémákhoz vezethetnek.
Az ebben a fajta nélkülözésben élő nők „azokon” a napokon nem mennek dolgozni, kiesnek a munkából. Sok serdülő lány kimarad az iskolából, emiatt tanévenként akár 50 napot is kihagynak az oktatásból. Mivel a menstruáció a mai napig társdalmi tabunak számít, így ezeket a rendszeres hiányzásokat a környezetük gyakran egyszerű lógásnak titulálja, ami tovább fokozza az érintettek megalázottság-érzését. A menstruációt övező szégyen miatt a lányok nem mernek segítséget kérni, szóba hozni a témát, mert restellik, hogy ilyen helyzetben vannak.
Négyhetente hiányoznak
A Baptista Integrációs Központ Családok Átmeneti Otthona telephelyvezetője, Nagy Krisztina számára egyáltalán nem ismeretlen a menstruációs szegénység jelensége.
„Az átmeneti otthonban szükség szerinti ellátást kell biztosítanunk, ami az élelmiszeren túl a pelenkát, az egészségügyi betétet és az orvosi felszerelést is magában foglalja – magyarázza Krisztina. – Az itt lakó nők számára sokszor az alapvető élelmiszerekhez való hozzájutás is problémás, így nem engedhetik meg maguknak, hogy havonta több ezer forintért intim higiéniai termékeket vásároljanak. Számukra az intézményünk biztosítja az egészségügyi betétet, ebben tudjuk támogatni őket. Próbáljuk arra ösztönözni a családokat, hogy jelezzék, ha segítségre van szükségük. Van olyan anyuka, aki gond nélkül odamegy a családgondozóhoz, de ha nem szólnak, mi akkor is tudjuk, hol van probléma.
Például észrevesszük, ha a lánygyerekek nem mennek iskolába, főleg, ha a hónapnak mindig ugyanabban az időszakában maradnak otthon. Van egy ötgyermekes családunk, 4 kamaszlánnyal. Az apuka súlyos beteg, nem tud dolgozni, az anyuka közmunkás, és a jövedelmükből nyilván nem tudja megvenni havonta a betétet ötük számára. A két középső lány 4 hetente több napig hiányzik az iskolából. Ilyen esetekben, amikor láthatóan elkél a segítség, mégsem jelzi a család, a gondozójuk felkeresi őket, és elbeszélget velük. Első alkalommal visz nekik betétet, és azzal adja át, hogy: biztosan szükségük van rá.”
„A bensőséges segítő beszélgetéseken pedig olyan dolgok is szóba kerülnek, amiket az itt élők sok esetben szégyellnek, kellemetlen témának éreznek.”
Nagy Krisztina sokszor azt tapasztalja, hogy a nők egy részénél maga az a tény, hogy menstruálnak, egyfajta szégyenérzettel párosul, különösen a roma kultúrában. Miközben a havi vérzés egy természetes élettani folyamat, amely minden nő életének szerves része.
Ez is érdekelhet: 102 évesen is gyógyít Dr. Körmendi István, háziorvos: „Az életben két fő érték van, az egészség és a szeretet”
Minden tizedik nőt érint a menstruációs szegénység: „Rongyokból gyártottunk magunknak betétet”
„Sokszor ételre is nehezen futotta”
Krisztina hozzáteszi, az is alapvető problémát jelent, hogy a menstruációs szegénységben élők közül sokaknál nincs otthon folyó víz. Vannak, akik olyan településről jöttek, ahol az utcájukban csak egyetlen vízcsap volt. A négygyermekes Ilona is rendkívül szegény szegregátumból érkezett. Az asszonynak a két fia mellett van két tizenéves lánya.
„Korábban egy fürdőszoba nélküli, bedeszkázott ablakú házban éltünk, ahol a tisztálkodás is problémát jelentett – meséli Ilona.
Sokszor ételre is nehezen futotta, így betétre gondolni sem mertünk. Ha kellett, rongyokból, vécépapírból gyártottunk magunknak »betétet«.
Volt, amikor a lányok ez okból nem mentek iskolába. Nem akartak szégyenkezni amiatt, hogy esetleg összevérezik a ruhájukat. Itt, az otthonban első alkalommal kellemetlenül éreztem magam, amikor betétet kellett kérnem. A férfi családgondozónknak nem is mertem szólni, mert szégyelltem magam előtte. A kolléganőjéhez mentem oda, és vele beszéltem meg a problémát” – mondja Ica, aki a lányaival együtt azóta is igénybe veszi az otthon nyújtotta a segítséget.
„A menstruációs szegénység jelensége nincs benne a köztudatban, ezért is fontos, hogy felhívjuk rá a figyelmet – teszi hozzá Krisztina. – Aki könnyen megengedheti magának, hogy megvegyen egy csomag betétet, tampont több ezer forintért, az nem gondol bele abba, hogy az a családanya, aki azt sem tudja, mit eszik aznap vacsorára a gyerek, nem azon agyal, vegyen-e magának higiéniai terméket, vagy sem.
Ruhát, bútort, játékot, iskolaszert rendszeresen kapunk adományként, de még soha senki nem kérdezte meg tőlünk, hogy egészségügyi betét jól jöhet-e az itt lakóknak. Pedig akiknek a napi megélhetés is komoly problémát jelent, azok számára a betét luxuscikknek számít.”
MENSZ. Mert a menstruáció nem luxus, hanem szükséglet.
Vannak napok, amikor a nők egy része kimarad mindenből. Nem tud iskolába menni, dolgozni, nem vesz részt a közösség életében. Csak azért, mert nincs pénze betétre. Sok lány és nő él ma is ilyen valóságban – itt, Magyarországon. Számukra a menstruációs betét nem alapvető szükséglet, hanem elérhetetlen luxus.
A Central Médiacsoport kampányt indított, hogy ez változzon.
Ehhez a kezdeményezéshez partnerként csatlakozott a Baptista Integrációs Központ Családok Átmeneti Otthona, ahol jelenleg több mint 50 édesanya és fiatal lány él nélkülözésben. Az intézmény olyan krízishelyzetbe került édesanyáknak és gyermekeiknek nyújt támogatást, akik súlyos szociális nehézségek miatt szorulnak segítségre.
Ha szeretne hozzájárulni a mindennapi higiéniai szükségletek biztosításához, támogassa az intézményt pénzadománnyal:
- Baptista Integrációs Központ
- MagNet Bank: 16200247-10004919
- Közlemény: MENSZ-adomány
Szöveg: Szűcs Anikó
Fotó: AdobeStock, Birton Szabolcs
